Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században

bízatását; búcsúzzék el a tanácstól, és mindazoktól a polgároktól, akiket a fentiek szerint hívtak egybe; s ezt a rendet tartsa be a két szószóló is. Miután pedig megtörtént a lemondás és a búcsú, a tanács vonuljon át a plébániatemplomba, hogy ott részt vegyen az istentiszteleten, s kérje a Szentlélek segítségét; utánuk következzék a külső tanács és a választott polgárság, vagyis a százak az illő rendben és teljes fegyelmezettségben. Az istentisztelet végeztével a tanács a többiekkel együtt, az imént leírt módon térjen vissza a városházára. Ezután zárják be a városháza kapuit; majd először és mindenekelőtt — alkalmas és érdemes polgárok előzetes jelölése alapján — töltsék be újraválasztással a külső tanácsbeli, illetve a százasoknál megüresedett helyeket; majd válasszák m eg az új szószólókat, vagy erősítsék meg a régieket, de mindenképpen a polgárok szavazatai alapján. Miután pedig minden megtörtént, a tanács — amelyet az itt bevett gyakorlat és jogszokás szerint a bírói tisztre egészében, minden tagjára kiterjedően jelölni szoktak — a tanácsteremből vonuljon át valamelyik szomszéd helyiségbe; a tanácsteremben csakis a királyi bizottság — feltéve, hogy jelen van —, a város jegyzője és a két szószóló maradjon vissza, akiknek úgy kell elvégezniük a szavazatszedést, hogy egyenként engedik be az egybegyűlt polgárokat, s külön erre a célra szolgáló táblázatokba vezetik be a szavazatokat; majd 28. A királyi kamarai bizottság által kiadott tisztújítási és városigazgatási szabályzat, 1731. augusztus 7. (Bácskai Vera [szerk.]: I. m., 128-129. old.) A kiemelt rész az eredetiben így szól: „finitis porro divinis magistratus cum reliquis modo praemisso ex ecclesia vicissim in curiam civitatis semet conferet, clausisque curiae portis primum et ante omnia vacantias, si quae in exteriori senatu aut centumviratu fuerint, praemissa aptorum a tanácsterembe visszatérő tanácsnak, s egyidejűleg az oda visszahívott külső tanácsnak, nemkülönben a százaknak kihirdetik az egybegyűjtött szavazatok eredményét, és a tanács, a többi polgárral együtt, azt, aki a szavazatok többségével felülmúlta a többieket, higgadtan, békésen, minden ellenségeskedést félretéve hirdesse ki s állítsa bírói székbe. Miután pedig ez is megtörtént, ugyanazon új bírót a tanács a többi polgárral együtt, illő rendben, vezesse át először a plébániatemplomba, hogy ott letegye az esküt; majd a Szent Ambrushimnusz eléneklése után, a templomból kijövet kísérje saját házáig."

28 A város vezetőjét, a bírót tehát az egész tanácsból lehetett választani. Később, 1751 után változás történt: nem az egész tanácsból, hanem csak az általa állított három jelöltből 29 választottak bírót. (1775 óta, Budához hasonlóan, Pestnek is volt polgármestere is.) A tanács kiegészítésének ügyét az 1731es utasítás nem szabályozta: felhívta a tanácsot, tartózkodjék a megüresedett szenátori helyek betöltésétől, amíg az eljárás módjáról a király nem dönt. Az 1731 titán uralkodói jóváhagyással kialakított gyakorlat szerint a szenátort a százas polgárság jelölte és a tanács választotta. A demokratikusnak számító pesti gyakorlatot a helytartótanács 1751-ben megváltoztatta: a szenátort eztán a tanács jelölte, s a külső tanács és a százak választották.

30 Sőt, elveszítette ef benemeritorum civium candidatione restaurabit, demum novos tribunos plebis aut priores, pluraritate attamen votorum civium eligetvei confirmabit." (Bónis György [szerk.]: I. m., 101. old.) Értelmezhető úgy, hogy „a tanács betölti a külső tanácsban és a választott polgárságban megüresedett helyeket, majd az utóbbi szószólót választ". (I. m., 99. old.) 2v. Budapest III., 172-173. old.