Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig
évig viselte a bírói tisztséget. Ha csak az ismert foglalkozású 20 bírót vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a bírók 75 százaléka volt kereskedő, s 90 százalékban ők töltötték be e hivatalt. Hasonló tanulságokkal szolgál a budai tanácstagok vizsgálata is. A forrásokban szereplő 120 tanácstagból 43 kereskedő (35 százalék), ugyanennyi ismeretlen foglalkozású, 19 iparos (15,8 százalék), 15 pedig értelmiségi (12,6 százalék) volt. Az ismeretlen foglalkozásúakat nem számolva, a kereskedők aránya 59 százalék! Figyelemre méltó, hogy az iparos tanácstagok között zömmel azok a szakmák képviseltetik magukat, amelyek tagjai a circumspectus címet viselve a patríciátushoz tartoztak, s szakmájuk révén közel állottak a kereskedőkhöz. 38 Hasonló, de még látványosabb változás játszódott le Pesten. A korábbi hat esküdtből álló tanács 1469 után tizenkét főre bővült, ezzel is jelezve Pest egyenjogúságát Budával. 3. Az iszlám erős védőgátja: Budapest a török korban 39 Jóllehet Szulejmán szultán 1526-ban és 1529-ben is bevonult Budára, mégsem foglalta el a várost. Nem azért, miként azt egyes történészek vélik, mert előre látta volna, hogy mily katonai-pénzügyi terhet jelent számára a birodalom logisztikai központjától oly messzire fekvő, hadseregének hatósugarán kívül eső város és az alája 38. Uo.: 139. old. 39. A törökkori Buda történetére máig a legjobb összefoglaló Fekete Lajos klasszikus monográfiája. Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Bp., 1944. Ld. még Fekete Lajos—Nagy Lajos: tartozó terület meghódítása, hanem azért, mert az 1526-ban magyar királlyá választott Szapolyai János lojalitása, s a szerémségi várak török őrhada elegendő ellenőrzést biztosított a szultán számára Magyarország felett. Szapolyai halála után, amikor a magyar nemesség egy része által 1526-ban szintén magyar királynak választott Habsburg I. Ferdinánd elérkezettnek látta az időt Buda és Magyarország korábban Szapolyai által ellenőrzött részeinek meghódítására, Szulejmán sem várhatott tovább: csapataival 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján csellel elfoglalta Budát. Buda elfoglalása után Magyarország három részre darabolódott: a Magyar Királyság, Habsburg uralkodók alatt, az ország északi részein a hajdani országterület harmadára, mintegy 100-120 ezer km~-re zsugorodott, a középső, kb. ugyanekkora nagyságú országterületet az oszmánok csatolták birodalmukhoz. Szapolyai keleti országrészéből pedig, amely az előbbieknél valamivel kisebb volt, a török függés alatti Erdélyi Fejedelemség született meg. Buda, a középkori Magyar Királyság fővárosa 145 évig az Oszmán Birodalom legészakibb tartományának, a budai vilajetnek lett a központja. A sikertelen 1683. évi bécsi török ostrom után a Szent Ligába tömörült európai keresztény államok elérkezettnek látták az időt a török Magyarországról történő kiűzésére: e folyamat egyik fontos állomása volt Buda felszabadítása 1686. szeptember 2-án. Budapest története a török korban Bp., 1986. és Lajos Fekete: Buda and Fest under Turkish Rule. (Gyula Káldy-Nagy ed. Studio Turco-Hungarica III.) Bp., 1 976.
