Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

A frissen meghódított terület védelmére a budai várba már 1541-ben 2653, a pesti várba pedig 914 katonát rendeltek. A védelem erősítésére további 4196 főt helyeztek át a délvidéki török várakból.

40 A katonák nagyobbik fele nem török, hanem délszláv nyelven beszélő, orthodox hitű volt. De a muszlimok között is sok volt a bosnyák, horvát vagy szerb. Buda utcáin a hódító törökök és a szolgálatukban álló délszlávok mellett magyarok, latinnak nevezett raguzaiak, zsidók és az összeírásokban kiptinek mondott orthodox hitű cigányok keveredtek. A katonák részint a várak kaszárnyáiban, részint a polgári lakosokkal együtt a várak mellett lévő városok házaiban telepedtek le. A budai helyőrség a királyi palota környékén, a Várhegy szélein és a kapuk táján lakott. Janicsárkaszárnyák voltak még a mai Fortuna és Országház utcában, a Bécsikapu tér környékén. A lovasságot a várhegyen kívül, a külvárosban helyezték el. A budai pasa először Martinuzzi házában, majd a Duna partján lakott, de az 1598. évi ostrom előtt ő is felmenekült a Várba, s a mai Várszínház közelében rendezte be hivatalát. A janicsáraga a Bécsikapu térközelében lelt otthonra. A magyarok a mai Dísz tértől északra lévő utcákban és a Vízivárosit). Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1 559. évi összeírása. Bp., 1977.7. old. ban, azaz a Széna tértől a Lánchíd budai hídfőjéig elterülő városban laktak. Az olaszok az Olasz utcában, a zsidók a Zsidó utcában, azaz a mai Táncsics Mihály utcában éltek. A Vízivárosban — clkülünülvc az ottani magyar keresztényektől és zsidóktól — nagyszámú cigányság élt. A város lakossága jól rekonstruálható a török adóösszeírások alapján. A lakosokat, miként a nagyobb városokban általában, Budán is utcánként, illetve a török városi igazgatás sajátos beosztásához igazodva mahallénként, azaz „városnegyedenként" írták össze. A mahallékat a nagyobb múltú moszlim városokban általában valamely jelesebb vallási építményről nevezték el, Budán azonban a város utcái után kapták nevüket: így volt Olasz ucca mahalle, Szentgyörgy ucca mahalle, Mindszent ucca mahalle, Szombathel ucca mahalle, Szent Pál ucca mahalle, Ötvös ucca mahalle, Zsidó ucca mahalle, Szent Péter mártír ucca mahalle és Kopt mahalle. Az oszmán hatóságok felekezetek szerint tartották nyilván a város lakosait: az elsőként felsorolt mahallékban a keresztények, a Zsidó ucca mahalléban a zsidók, a Kopt mahalléban pedig az orthodox hitű, délszláv nevű cigányok laktak. 4i Fekete: Budapest a törökkorban. 80-86. old.