Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

VARGA LÁSZLÓ Várostörténet: 1945-1956

zcct, s a harcok elükével sem javuk az élelmiszer-ellátás, a várost éhínség fenyegette. Vas Zoltán, Budapest közellátási kormánybiztosa február 15-i kinevezése után megkezdte vidéken az élelmiszergyűjtés megszervezését a főváros számára, majd március elején elrendelte, hogy a fővárosban is meg kell művelni minden arra alkalmas területet." Ennek ellenere a fővárosban tovább tartott az addig példátlan méretű éhínség. Az év végén a napi 20 dkg-ról 15re csökkentették a kenyér-fejadagot, amely 1947 tavaszán már mindössze 5 dkgra zsugorodott. A háború pusztítása leírhatatlan volt. A németek felrobbantották Budapest összes Dtina-hídját, működésképtelenné váltak a közművek, s a városból az ostrom után romhalmaz maradt. Az 1941-es népszámlálás szerint Budapesten 30 571 lakóház volt, s bár ez a szám 1945-re csekély mértékben növekedett, mégis a 29 987 sérült lakóház azt jelentette, hogy a főváros majdnem összes épülete megsérült. A kisebb (üveg-, tető- stb.) károkat nem számítva a lakóházak 74 százaléka sérült meg. Ez azt jelentette, hogy az ostrom során elpusztult a lakóházakba beruházott tőke negyede. A lakószobáknak szintén kereken negyede 12 vált használhatatlanná. Az új polgármester, Csorba János hivatalba lépését követő első rendeletében azonnal utasítást adott a közterületeken lévő törmelékek haladéktalan eltakarítására. 11. FBM IV. 58-60. old. 12. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának jelentése. 1946. május 2. In FBMIV. 248-262. old. 13. Szovjet katonákat csak a szovjet városparancsnokság engedélyével lehetett eltemetni, sírjukat „ötágú szovjetcsillaggal" kellett megjelölni. Alásodik rendeletében kötelezte a légoltalmi házparancsnokokat a nyilas falragaszok és feliratok eltávolítására, rendeletet 1 3 adott ki a holttestek elhantolására , s az állati tetemek elföldelésére.

14 Budán még javában zajlott az ostrom, amikor a pesti oldalon február 7-én már megindult az első villamosjárat, majd két nappal később befutott az első vonat is a Nyugati pályaudvarra. Március 21-én pedig két dunai pontonhíddal újra összekötötték Budát Pesttel. Négy nappal később átgördült az első vonat az ideiglenesen helyreállított déli összekötő vasúti hídon, amely nemcsak a város, hanem az ország két felének vasúti összeköttetését is biztosította. 1946 januárjában átadták a Parlament déli oldalánál az ideiglenesen megépített, Hilvert Elek és Mistéth Endre

15 által tervezett Kossuth-hidat.

16 A város újjáépítéséhez hasonló fontosságú cél volt a múlttal való szimbolikus szakítás, így a Btidapesti Nemzeti Bizottság már megalakulása napján, 1945. január 21én hatályon kívül helyezte a zsidótörvényeket.

17 Január 27-én döntött a Budapesti Népbíróság felállításáról, amely a háborús bűnösök felelősségre vonására volt hivatott. A megszervezett öt népbírósági tanácsba a nemzeti bizottságot megalapító négy párt és a szakszervezet 2-2 laikus tagot delegált, a tanácsok vezetői bírák, a népügyészek pedig jogászok voltak. Az első — rögtön halálos — ítéletek kihirdeté14. Fővárosi Közlöny, 1945.1. sz. is. Mistéthet nem sokkal később a Magyar Közösség-per, vagyis a köztársaság elleni (hamis) összeesküvési perek egyikének fővádlottjaként elítélték. 16. A Kossuth-híd bontását 1960-ban kezdték el. 17. Szabadság, 1945. január 21.