Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

LACKÓ MIKLÓS A két világháború között

A pasaréti római katolikus templom 1935 „Az országos átlagtól lényegesen eltérő volt a főváros népének vallási megoszlása. " ben a lakosság 6,2, 1941-ben 4,7 százaléka

12

. A zsidó vallásúak számarányának visszaesését részben az országterülct csökkenése okozta (a széles zsidó népességet tömörítő északkelet-felvidéki terület más államkeretbe került), részben a természetes szaporodás gyors visszaesése a polgárostdt zsidóság körében, kisebb részben a kivándorlás (az 1919 utáni években megerősödött antiszemita mozgalmak hatására előbb gyorsabb, majd lasstdó ütemben húsz év alatt az országból kb. 25 ezer zsidó vándorolt nyugatra, nagyobb részük Budapestről, közülük sokan az értelmiség magasan kvalifikált csoportjaiból). Szerepet játszottak a csökkenésben a növekvő számú vegyesházasságok és az átkcresztelkedések is, amelyek azonban csak 1938 után, az államilag szervezett zsidóellenes intézkedések hatására öltöttek szélesebb méreteket. Budapesten a lakosság vallási megoszlása más volt, mint vidéken: jóval kisebb (kb. 12 százalék) volt a reformátusok aránya, viszonylag gyorsabban csökkent az evangélikusoké (ez részben az egykor nagyszámú budapesti és Buda környéki német nemzetiségűek asszimilációja miatt következett be), s kiemelkedően magas volt a zsidó lakosság aránya: ez 1920-ban meghaladta a 20 százalékot. A zsidó vallásúak aránya azonban Budapesten gyors ütemben csökkent: 1941-ben már csak 15,8 százalékot ért el. A zsidóság problémájával egy kissé részletesebben kell foglalkoznunk; olyan, nem csupán vallási szempontból vizsgálandó ré12. Az 1910., 1920., 1930. és 1940. évi népszámlálási adatok alapján.