Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

LACKÓ MIKLÓS A két világháború között

kezdtek emlegetni , s amely azóta már közigazgatásilag is régen Budapesthez tartozik, úgy az ország össznépességének 1930ban 17,9, 1941-ben 18,5 százaléka élt a szélesebb értelemben vett fővárosban. Az új országterületen maradt többi város népességfejlődése viszont alig haladt előre. Az Országház a Margit-híd tói nézve 1930-as évek „... fölmerült a... kérdés, vajon nem egészségtelen-e egy ilyen méretű fővárosi koncentráció. " 3. Nagy-Budapest 1950. januárig lényegében virtuális fogalom volt: Budapest és a peremövezetéhez tartozó városok és községek együttese. A gondolat, hogy ez az egész budapesti agglomeráció közigazgatási egységet alkosson, már az első világháború előtt fölmerült. Az 1930. évi népszámlálás eredményeit már Nagy-Budapest vonatkozásában is közzétették. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatókörét 1937-től a peremövezetre is kiterjesztette. Végül 1949 decemberében hozták meg a XXIII. törvényt, mely a peremövezet Csepellel bővült hét külvárosát és tizenhat községét közigazgatásilag Budapesthez csatolta. Az egyesítéssel a főváros kerületeinek száma 14-ről 22-re emelkedett. Ezzel a város területe a régebbi kétszeresére, népességének száma a régi másfélszeresére emelkedett.