Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

LACKÓ MIKLÓS A két világháború között

poncból haladottabb volt a réginél. Az ország erősen agrárjellege valamelyest csökkent, az új területen a fejlettebb vidékek maradtak. Alásfelől viszont a megkisebbedett országra alig néhány bányavidék és nyersanyagforrás jutott (beleértve a kialakuló dunántúli bauxitbányászatot és az új dél-dunántúli és dél-alföldi olajlelőhelyeket is). A viszonylag korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági nagybirtokok és a polgárias paraszti birtokok aránya az új területen nagyobb volt, ám rendkívül magas maradt a nincstelen vagy — részben az 1920as évek elején bevezetett s a környező országokhoz képest csenevész földreform hatására megnövekedett — félig nincstelen, földjéből megélni nem tudó agrárproletár-félproletár népesség aránya. Joggal nevezte az országot Oláh György, a később a szélsőjobboldalhoz csatlakozó publicista a hárommillió koldus országának. Az új viszonyok között megtorpant, lelassult, de nem állt meg a város fejlődése. Jól mutatják ezt a statisztikai adatok. A városi és a falusi népesség növekedése 1910-1941 közön (százalékbanj Helységtípus 1910-1930 1930-1941 Budapest közig. területe 7,1 15,7 6 Budapestet övező megyei jogú város* 41,5 13,8 11 Budapestet övező, 10 ezernél népesebb k. 51,8 48,0 20 vidéki tötvényhatósági jogú város 13,0 8,0 64 egyéb vidéki város 6,1 7,2 10 ezernél népesebb k. 7,9 6,7 10 ezernél kisebb k. 4,6 4,6 Magyarország összesen 6,8 6,8 k. = község * Újpest, Kispest, Pestszentlőtinc, Pesterzsébet, Rákospalota, Budafok. Számokban kifejezve: Budapest lakossága 1910-ben (1914-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 880 000 fő volt, 959 000), 929 000, 1 006 000, 1 165 000 személy.

2 Ehhez hozzátehetjük, hogy a főváros népessége 1941-1944 között is növekedett. Ez a folyamat természetesen visszájára fordult az 1944. márciusi német megszállás után: a budapesti zsidóságot is érintő deportálások, atrocitások, a bombázások és az 1942^-3-ban, majd az 1944—45-ös ostromhónapok alatt elszenvedett katonai és polgári veszteségek sok tízezerre rúgtak a budapestiek körében. Budapest 1919 után megnőtt jelentőségét jól bizonyítják az ország egész népességéhez mért arányai: a régi, 1918 előtti, húszmilliós „birodalmi" Magyarország népességének mintegy 4,5 százaléka élt Budapesten. Ez az arány tetemesen megnőtt: 1920-ban közel 12, 1930-ban a 8 millió 690 ezer lakosnak mintegy 12,7, 1941-ben a 9 millió 300 ezer lakosnak 12,5 százaléka volt budapesti. Ma ehhez hozzávesszük azt a közvetlen peremövezetet, amelyet az 1930-as években Nagy-Budapestként 1. A Magyar Statisztikai Szemle, 1 942.7. sz. adatai alapján. 2. Népszámlálási adatok alapján. Ld. Kovács Alajos: Magyarország népe és népesedésének kérdése. Bp., 1941.61. skk. old., valamint: Az 1941. évi népszámlálás. Történeti Statisztikai Kötetek. Bp., 1975.87. old.