Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

LACKÓ MIKLÓS A két világháború között

poncból haladottabb volt a réginél. Az or­szág erősen agrárjellege valamelyest csök­kent, az új területen a fejlettebb vidékek maradtak. Alásfelől viszont a megkisebbe­dett országra alig néhány bányavidék és nyersanyagforrás jutott (beleértve a kiala­kuló dunántúli bauxitbányászatot és az új dél-dunántúli és dél-alföldi olajlelőhelye­ket is). A viszonylag korszerűen gazdálko­dó mezőgazdasági nagybirtokok és a pol­gárias paraszti birtokok aránya az új terüle­ten nagyobb volt, ám rendkívül magas ma­radt a nincstelen vagy — részben az 1920­as évek elején bevezetett s a környező or­szágokhoz képest csenevész földreform hatására megnövekedett — félig nincste­len, földjéből megélni nem tudó agrárpro­letár-félproletár népesség aránya. Joggal nevezte az országot Oláh György, a később a szélsőjobboldalhoz csatlakozó publicista a hárommillió koldus országának. Az új viszonyok között megtorpant, lelassult, de nem állt meg a város fejlődése. Jól mutat­ják ezt a statisztikai adatok. A városi és a falusi népesség növekedése 1910-1941 közön (százalékbanj Helységtípus 1910-1930 1930-1941 Budapest közig. területe 7,1 15,7 6 Budapestet övező megyei jogú város* 41,5 13,8 11 Budapestet övező, 10 ezernél népesebb k. 51,8 48,0 20 vidéki tötvényhatósági jogú város 13,0 8,0 64 egyéb vidéki város 6,1 7,2 10 ezernél népesebb k. 7,9 6,7 10 ezernél kisebb k. 4,6 4,6 Magyarország összesen 6,8 6,8 k. = község * Újpest, Kispest, Pestszentlőtinc, Pester­zsébet, Rákospalota, Budafok. Számokban kifejezve: Budapest lakossága 1910-ben (1914-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 880 000 fő volt, 959 000), 929 000, 1 006 000, 1 165 000 személy. 2 Ehhez hozzátehetjük, hogy a főváros né­pessége 1941-1944 között is növekedett. Ez a folyamat természetesen visszájára for­dult az 1944. márciusi német megszállás után: a budapesti zsidóságot is érintő de­portálások, atrocitások, a bombázások és az 1942^-3-ban, majd az 1944—45-ös ostrom­hónapok alatt elszenvedett katonai és pol­gári veszteségek sok tízezerre rúgtak a bu­dapestiek körében. Budapest 1919 után megnőtt jelentősé­gét jól bizonyítják az ország egész népessé­géhez mért arányai: a régi, 1918 előtti, húszmilliós „birodalmi" Magyarország né­pességének mintegy 4,5 százaléka élt Bu­dapesten. Ez az arány tetemesen megnőtt: 1920-ban közel 12, 1930-ban a 8 millió 690 ezer lakosnak mintegy 12,7, 1941-ben a 9 millió 300 ezer lakosnak 12,5 százaléka volt budapesti. Ma ehhez hozzávesszük azt a közvetlen peremövezetet, amelyet az 1930-as években Nagy-Budapestként 1. A Magyar Statisztikai Szemle, 1 942.7. sz. adatai alapján. 2. Népszámlálási adatok alapján. Ld. Kovács Alajos: Magyarország népe és népesedésének kérdése. Bp., 1941.61. skk. old., valamint: Az 1941. évi népszámlálás. Történeti Statisztikai Kötetek. Bp., 1975.87. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom