Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

VÖRÖS KÁROLY A világváros útján: 1873-1918

A gazdálkodás új korszakát elsősorban a város vagyonának további erőteljes növekedése érzékelteti. A város 1895-ben még csak 305 millió koronás vagyonának értéke 1913-ra elérte a 837 millió koronát. A főváros községi alapjának rendes és rendkívüli bevételei e periódusban szintén nagyszabásúan növekedtek. 1895-ben 54 millió 604 ezer koronás összegük 1913-ig meghatszorozódott, 330 millió koronára nőtt. E növekedésen belül tovább nőtt a városi ingatlanokból eredő bevételek részesedése, és még erősebben nőtt a városi üzemek bevételének részesedése. A községi alap rendes és rendkívüli kiadásaiban a fő csoportok arányainak 1895 és 1912 közötti változása is tanulságos. Jellemző, többek között, hogy a közegészségügyi kiadások (a kórházakra fordított kiadások nélkül) részesedése 15 százalékról 10,7 százalékra csökkent; itt a nagy egészségügyi beruházások, a vízvezeték és a csatornázás befejezése történt meg. Hatalmasra nőtt viszont az iskolai beruházások aránya: 16 százalékról 24 százalékra emelkedett. Több kölcsönfelvétel után Budapest tartozásai az első világháborús év végérc elérték a 430 és fél millió koronát.

16 Ezeknek a hatalmas terheknek az elvállalása — a vesztett világháborún túlról visszatekintve — valóban könnyen tűnhetett felelőtlen cselekedetnek. Valójában azonban nagyon is jól átgondolt politika eredménye volt: mintegy kényszerű levonása azoknak a következtetéseknek, me15. A központi városigazgatás szervezeti modernizálására jó leírás: Márher Aladár: I. m, 172-184. old.; a Bárczy-korszak törekvéseire és eredményeire nézve sikerült összefoglalás: Fővárosi Almanach, Lexikon és Útmutató 1913-1915. Szerk.: lyeket a századforduló körüli években a városfejlődés igényeinek megnövekedésével lépést tartani már nem tudó városvezetés nem vont le, amelyek nélkül azonban modern nagyváros Európában akkor már nem volt elképzelhető. A beruházási tervek gondos gazdaságossági számítások alapján készültek, és ha a világháború el nem sodorja őket, a befektetések a tervezett határidőkön belül bizonyára meg is térültek volna. A világháború rövid idő alatt a városházán is kezdte megváltoztatni a viszonyokat: módosított vagy éppenséggel meghiúsított folyamatban lévő nagy terveket, új feladatokkal terhelte meg az igazgatást. Néhány, részben már inkább formális személyi változástól eltekintve a városigazgatás tevékenységének központjába a háború került, elsősorban három vonatkozásban: a katonaügyi, a közellátási és a hadigondozási feladatok révén. A katonaügyi feladatok ellátása részint a város számba jöhető férfilakosságának katonaként, népfölkelőként vagy hadimunkásként a háború szolgálatába való állítását jelentette — részint pedig a városon, az ország közlekedési központján roppant számban átvonuló katonaság hosszabb-rövidebb ideig tartó elhelyezésének, beszállásolásának megszervezését. De lényegileg ebbe az ügykörbe tartozott a fővárosnak az a hatalmas teljesítménye is, mellyel katonai kórházak egész sorát építette fel és rendezte be, részint egyes kiürített iskolákban, részint (s Guthi Imre, Bp., é. n. 13-107. old. 16. A városi gazdálkodásra: Dr. Rácz Gyula: I. m., a korszakra vonatkozó részek, a kölcsönök történetének összefoglalásával 1912 végéig.