A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)
RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata
pi hangsúlyát csak az 1931-ben befejezett építkezésekkel, a Hősök emléktemplomával, az emlékkerttel, a templomhoz folytatólagosan hozzáépített kultúrház-épülettel (Zsidó Múzeum) és az építkezések során kiszélesített utcatorkolattal nyerte el a zsinagóga. 9 Volt ugyan két nagy zsinagógája a pesti zsidó hitközségnek, de egyik sem foglaltéi a főváros középületei között méltó helyet, egyiket sem találták külső arányaival is hatásos monumentális alkotásnak. Az 1894. évi recepciós törvénnyel valóságos egyenjogúságot nyert pesti zsidó polgárság elérkezettnek találhatta az időt, hogy a lakóházak közül — vagy éppen mögül — kilépve, a szabad térre építhesse templomát. A hitközség érvei megértésre találtak a fővárosi hatóságoknál. A pénzügyi és gazdasági bizottság újraértékeltette a telkeket, és megállapította, hogy a hat telek összesen csaknem 600 000 frt. értéket képvisel, mégis javasolja az átengedést, és feltehetően a körülményeket ismerő tagok véleménye alapján további érvekkel toldotta meg a kérelmezők által előadottakat: „...minélfogva a hívek tetemes része a magán imaházak igénybevételére van utalva, amin egyéb hátrányoktól és káros hatásoktól eltekintve már csak azért is segíteni kellene, mert e magán imaházak, ahol a hívők 9. A zsinagóga telke eredetileg ferde volt, Förster ezt úgy egyensúlyozta ki, hogy a téglány alakú templomtér elé egy aszimmetrikus előudvart szerkesztett, amelyet két oldalról eltérő méretű épületszárnyak határoltak. A baloldali szárny egy, a jobboldali három ablaktengelyes volt. Az 1928 utáni építkezések során Vágó László és Faragó Ferenc terve szerint feláldozták — lebontották — a jobboldali épületszárny kéttengelynyi szakaszát, kiegyenesítették a telket. (Mivel a szomszédos bérházat — Herzl Tivadar szülőházát — már vallásos szokásaik szerint nem egy alkalommal egész napon át vannak összezsúfolva, közegészségi szempontból is kifogás alá esnek, egy harmadik nagy templom építésére csakugyan elkerülhetetlenül szükség van." 0 A hitközségi beadványhoz mellékelt kis elhelyezési vázlat alapján megnyugtatónak találták, hogy a folyamodók a 2214 négyszögöles területet nem kívánják teljes egészében beépíttetni. „A szorosan vett templomra csupán mintegy 1400-1500 négyszögöl fog felhasználtatni, illetve az egész területből csak ennyi fog beépíttetni. Minthogy azonban a templom a reá fordítandó nagy építési költséggel, 23 millió forinttal oly kivitelt nyerend, hogy annak határozott monumentális jellege leend s a főváros középületei között méltó helyet foglaland el, ennélfogva nemcsak indokolt, hanem egyenesen kívánatos is, hogy a megfelelő nagyságú szabad téren álljon." 11 A főváros közgyűlése 1893. október 4-én elfogadta az előterjesztést, és úgy döntött, hogy az V., Szalay, Szemere, Markó és Koháry utcák által határolt hat telket „a Pesti Izraelita Hitközségnek monumentális jellegű templom építésére használatul ingyen" átengedi. Az ingyenes átengedésnek azonban kemény feltételei voltak: először a határozat jóváhagyásától számított három éven belül a hitközség kökoröbbon, a Wesselényi utca meghosszabbításakor lebontották, ezt könnyen megtehették.) A kultúrházat nem a lebontott bérház helyére építették, hanem mintegy 20 méterrel hátrább, így a telekből veszítettek ugyan, de a Károly körút felől távlatot tudtak adni a nagy zsinagógának. Ld. lé! és Forma IV., 1931. 335-337. old.; A zsidó Budopesf. Szerk.: Komoróczy Géza. Bp., 1995.395-410. old. ío. BFL IV. 1407.0.1497/1889 cs. 21829/1893 üi. sz. h. Uo.
