A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

pi hangsúlyát csak az 1931-ben befejezett építkezésekkel, a Hősök emléktemplomá­val, az emlékkerttel, a templomhoz folyta­tólagosan hozzáépített kultúrház-épülettel (Zsidó Múzeum) és az építkezések során kiszélesített utcatorkolattal nyerte el a zsi­nagóga. 9 Volt ugyan két nagy zsinagógája a pesti zsidó hitközségnek, de egyik sem foglaltéi a főváros középületei között méltó helyet, egyi­ket sem találták külső arányaival is hatásos monumentális alkotásnak. Az 1894. évi re­cepciós törvénnyel valóságos egyenjogúsá­got nyert pesti zsidó polgárság elérkezett­nek találhatta az időt, hogy a lakóházak kö­zül — vagy éppen mögül — kilépve, a sza­bad térre építhesse templomát. A hitközség érvei megértésre találtak a fővárosi hatóságoknál. A pénzügyi és gaz­dasági bizottság újraértékeltette a telke­ket, és megállapította, hogy a hat telek összesen csaknem 600 000 frt. értéket kép­visel, mégis javasolja az átengedést, és fel­tehetően a körülményeket ismerő tagok véleménye alapján további érvekkel tol­dotta meg a kérelmezők által előadottakat: „...minélfogva a hívek tetemes része a ma­gán imaházak igénybevételére van utalva, amin egyéb hátrányoktól és káros hatások­tól eltekintve már csak azért is segíteni kel­lene, mert e magán imaházak, ahol a hívők 9. A zsinagóga telke eredetileg ferde volt, Förster ezt úgy egyensúlyozta ki, hogy a téglány alakú templomtér elé egy aszimmetrikus előudvart szerkesztett, amelyet két oldalról eltérő méretű épületszárnyak határoltak. A baloldali szárny egy, a jobboldali három ablaktengelyes volt. Az 1928 utáni építkezések során Vágó László és Faragó Ferenc terve szerint feláldozták — lebontották — a jobboldali épületszárny kéttengelynyi szakaszát, kiegyenesítették a telket. (Mivel a szomszédos bérházat — Herzl Tivadar szülőházát — már vallásos szokásaik szerint nem egy alka­lommal egész napon át vannak összezsú­folva, közegészségi szempontból is kifogás alá esnek, egy harmadik nagy templom építésére csakugyan elkerülhetetlenül szükség van." 0 A hitközségi beadványhoz mellékelt kis elhelyezési vázlat alapján megnyugtatónak találták, hogy a folyamo­dók a 2214 négyszögöles területet nem kí­vánják teljes egészében beépíttetni. „A szorosan vett templomra csupán mintegy 1400-1500 négyszögöl fog felhasználtatni, illetve az egész területből csak ennyi fog beépíttetni. Minthogy azonban a templom a reá fordítandó nagy építési költséggel, 2­3 millió forinttal oly kivitelt nyerend, hogy annak határozott monumentális jellege leend s a főváros középületei között méltó helyet foglaland el, ennélfogva nemcsak indokolt, hanem egyenesen kívánatos is, hogy a megfelelő nagyságú szabad téren álljon." 11 A főváros közgyűlése 1893. ok­tóber 4-én elfogadta az előterjesztést, és úgy döntött, hogy az V., Szalay, Szemere, Markó és Koháry utcák által határolt hat telket „a Pesti Izraelita Hitközségnek mo­numentális jellegű templom építésére használatul ingyen" átengedi. Az ingyenes átengedésnek azonban kemény feltételei voltak: először a határozat jóváhagyásától számított három éven belül a hitközség kö­koröbbon, a Wesselényi utca meghosszabbításakor lebontották, ezt könnyen megtehették.) A kultúrházat nem a lebontott bérház helyére építették, hanem mintegy 20 méterrel hátrább, így a telekből veszítettek ugyan, de a Károly körút felől távlatot tudtak adni a nagy zsinagógának. Ld. lé! és Forma IV., 1931. 335-337. old.; A zsidó Budopesf. Szerk.: Komoróczy Géza. Bp., 1995.395-410. old. ío. BFL IV. 1407.0.1497/1889 cs. 21829/1893 üi. sz. h. Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom