A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

teles a VI. vagy VII. kerületnek a Nagykörúton belül fekvő területén saját költségén megszerzendő telken legalább 8001000 gyermek befogadására alkalmas iskolát építtetni. (Az iskola felépítését, mint láttuk, a hitközség maga ajánlotta beadványában.) A következő pontban azt szabták meg, hogy a templomépítés céljára átengedett telkeket csak akkor adják át, ha az említett iskola felépült. (1896-ra felépült a Wesselényi és Kertész utca sarkán az elemi és polgári fiúiskola.) A harmadik pont szerint a határozat jóváhagyásától számított ,,8 éven belül köteles a hitközség a részére átengedett telkeken előzetesen bemutatandó és jóváhagyandó tervek alapján monumentális jellegű templomot építeni, mert különben e telkek a netán rajtuk lévő beruházásokkal együtt, minden megtérítés nélkül visszaszállnak a főváros szabad rendelkezésére". A negyedik pontban kikötötték, hogy „a telkek, illetőleg azoknak a templom elhelyezésére szükséges része csakis templom czéljaira használható, s azon sem külön, sem a templommal kapcsolatban bármiféle más czélra, úgymint: hivatal-szobák, gyűléstermek, vagy lakások stb. czéljára szolgáló épületet emelni nem szabad"; végül ötödik pontként: „a telkeknek a templom által igénybe nem vett része köztérül, nyilvános sétányul szolgai. A belügyminisztérium több mint egy év múlva hagyta helyben a telkek átengc12. Budopest fő- és székváros törvényhatósága rendes közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1024/1893. kgy. sz. határozat. 13. BFL IV. 1407.b. 1497/1889 cs. 5612/1895. üi. sz. 1895. február 10. désérc vonatkozó közgyűlési határozatot, majd további néhány hónap múlva megtörtént a telkek telekkönyvi egyesítése.

14 1896. július 22-én a fővárosi közgyűlés 1004/1896. kgy. sz. határozatával a Wesselényi és Kertész utca sarki iskola felépültének tudomásulvételével teljesítettnek mondta a az 1024/1893 kgy. határozatban megszabott feltételt — tehát ettől kezdve hivatalos akadály nem állt többé a lipótvárosi zsinagóga építésének útjában. Az első pályázat További bő egy év kellett még ahhoz, hogy a pályázati felhívás végre megjelenjen az Egyenlőség 1898. február 20-i számában. A nagy telket kérő levéltől számítva tehát megközelítőleg öt év telt el. A pályázati kiírás részletes programot adott, amelyből egy modern, mondhatni összkomfortos középület igénye rajzolódik ki. A helyigényeken és a kényelmi berendezéseken felül meghatározták, hogy az összköltség, beleértve az épületgépészetet és a berendezést is, nem haladhatja meg az egymillió forintot. Az építészeti stílus tekintetében szabad kezet adtak a pályázóknak, kikötve, hogy „az épület monumentális alkatú legyen". Előírták, hogy a templom „minden oldalról szabadon álljon", azt azonban a tervezőre bízták, hogy a „rendelkezésre álló telekből mily kiterjedésű terület építtessék be."

15 A pályázat beadási 14. BFL IV. 1407.b. 1497/1889 cs. 25302/1895. üi.sz. 1895. július 31. is. A Lipótvárosban építendő új templom pályázati programmja. Egyenlőség Ml, 1898. február 20.12-13. old. Ld. a Függelékben.