A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

rőhelyek biztosítása céljából a karzatot a második emeleten ismételni kellett. A kétemeletes téglány épületet nyeregtetővel fedte, és tiszteletreméltó lemondással elhagyta korábbi terve legjellegzetesebbnek ítélt elemét, a kupolát. A négy saroktorony által közrefogott épület főhomlokzatának uralkodó motívuma a magas nyeregtető bütüfalából adódó háromszögű oromfal, és ugyanennek kisebb változata az előcsarnok fölött. Az oldalhomlokzatokon a karzatok lefedését 5-5, harántirányú nyeregtetővel oldotta meg, hogy ott kisméretű oromzatok sorát nyerje. A zsinagóga monumentális csarnokformát nyert, valami hasonlót, mint amire Meiler Simon gondolhatott hónapokkal később megjelent cikkében. A részletformák az első tervnek megfelelően gótizálóak, de annál sokkal szerényebbek és összefogottabbak voltak. Schickedanz és Herzog két változatot készített. Az egyik az első pályázati tervükhöz hasonlóan nagy központi kupolás, annál valamelyest alacsonyabb hajókkal. A kupola külső magassága lényegében változatlan maradt, tehát kívülről magasabbra emelkedett az épülettömeg fölé, mint a korábbi. A belső térhatás egyensúlyának megőrzése miatt a belső kupola méretét csökkentették, miáltal a két kupolahéj közötti űr megnövekedett. Úgy tűnik, ők ellenkező következtetést vontak le az első pályázatból, mint Foerk, és úgy ítélték meg, hogy mivel a legnagyobb kupolájú terv kapta az első díjat, az a kívánatos. Az alternatív terv kisebb igényű, mint a két 4?. Schickedanz Albert (1846-1915). Kiáll. kaf. Szerk. Gábor E., Verő AA. Budapest, 1996.204-205, 208-209. old. so. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának előző, alig 3000 m"-en épült volna, szemben azok csaknem 5000 m alapterületével, és belmagassága is szerényebb. A legnagyobb eltérés a kupola elhelyezésében és méretében tapasztalható: itt a kupola nem központi helyzetű, hanem a sanctuarium fölött van, ahogy „Objectivus" javasolta. A kupola átmérője a korábbi 35, illetve 28 méterrel szemben mindössze 14 méter, belmagassága a korábbi 70, illetve 47 méterrel szemben alig 40 méter. Az öthajós hosszházat az oldalhajók fölötti karzattal terveztek. A végső kísérletek A lipótvárosi zsinagóga terveinek beszerzésére kiírt második pályázat is eredménytelen maradt tehát, és az ügy látszólag el is aludt 1902 tavaszáig, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárossal kötött szerződésben meghatározott 1903. március 7-i határidőig a templom nem készülhet el. Ekkor a hitközség a székesfőváros tanácsától a határidő meghosszabbítását kérte, azt meg is kapta 1906. március 6-ig, azzal a megjegyzéssel: „az V. kerület szóbanforgó részének mielőbbi kiépítése, mint fontos közcélnak érdekében, további haladék engedélyeztetni nem fog." 0 Nem tudni, hogy 1902 és 1905 között történt-e valami a templomtervezés ügyében, de a véletlenszerűen megmaradt hitközségi elöljárósági jegyzőkönyvekből kiderül, hogy 1905. február 5. előtt előzetes tárgyalások folytak Bálint és Jámbor, valajegyzőkönyvei. 1902. április 2. 463. kgy. sz. határozat. A vonatkozó ügyiratok sem a Fővárosi Levéltárban, sem a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban nem találhatók ez idő szerint.