A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)
RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata
mint az ekkor már elismert zsinagógatervező, Baumhorn Lipót építészekkel a templomépítés ügyében: „...egyrészt Jámbor és Bálint műépitők, kik oda nyilatkoztak, hogy a templom-terveket 950.000 frtnyi azaz 1,900.000 korona költségre leszállíthatják, az ily alapon készítendő tervek bemutatására lelszólitandók, másrészt Baumhorn műépitő, ki késznek nyilatkozott, hogy 7500.000 frt (azaz 1,500.000 korona) költséggel járó építésre tervet készit, arra szólítandó fél, hogy ugy egy 950.000 mint egy 750.000 frt költséggel járó templomépületre alternatív terveket készítsen. E megbízatásokkal az elöljáróság semmiféle kötelezettséget nem vállal arra, hogy az egyik vagy másik terv elfogadása esetére az illető terv szerzője a templomépítéssel meg fog bízatni; ellenben az esetre, ha ily megbízatást annak idején reá ruházna, az elfogadott terv esetleges tiszteletdija az építésért fizetendő összes dijból levonásba jő." sl Az elkészült tervek közül valószínűleg választott a hitközség elöljárósága, de erre vonatkozó jegyzőkönyv vagy ügyirat jelenleg nem található, csupán egy 1906. január 7-i jegyzőkönyv, amelynek egyik pontja a lipótvárosi zsinagóga építésének ügyével foglalkozott, utal a döntésre, mondván: „az elfogadott terv függesztessék ki, hogy a közönség is megtehesse észrevételeit". Kornfeld Zsigmond az építést ekkor azonnal megkezdhetőnek ítélte, és csak pár havi halasztást tartott szükséges51. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. Pesti hitközségi jegyzőkönyvek, Elöljárósági ülések jegyzőkönyvei, 1905. február 5. 52. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. Pesti hitközségi jegyzőkönyvek, Elöljárósági ülések jegyzőkönyvei, 1908. október 27.; 1909. március 1.; áprrilis 23.; május 3.; június 3. nek. Az elöljáróság mégis úgy határozott, hogy további két év halasztást kér a fővárostól. (A szóban forgó terveket nem ismerjük, csupán közvetett információink vannak róluk. Az 1908-1909. évi hitközségi jegyzőkönyvek tudósítanak arról, hogy a hitközség és a Bálint és Jámbor cég között tárgyalások folytak, mert az építészek 20 000 koronát kértek az általuk készített tervekért — a honorárium nagyságából gondolható, hogy részletes tervek is készültek. A hitközség azonban nem akart fizetni; meg nem nevezett szakértőket is igénybe vettek, akik szerint a szóban forgó terv „csak kisebbített kiadása a már díjazott tervnek". Felmerült, hogy perre viszik az építészek követelését, végül sikerült 12 000 korona tiszteletdíjban kiegyezniük. Majd Baumhorn Lipót, aki időközben két — az Aréna úti és a Páva utcai — templomtervezési megbízást is kapott a hitközségtől, szintén bejelentette, hogy neki az elhunyt Kohner Zsigmond elnök 1000 korona tiszteletdíjat helyezett kilátásba a lipótvárosi tervekért. E szerény igényt különö52 sebb vita nélkül kielégítették.) A hitközség 1906. február 6-án tehát a beépítési határidőnek további két évvel való meghosszabbítását kérte, arra hivatkozva, hogy a korábbi két pályázat nem hozott kielégítő eredményt, „most azonban a műszaki nehézség megszűnt, mert birtokában vagyunk oly terveknek, melyek a fent hangoztatott igényeknek megfelelA május 3-i jegyzőkönyvben a titkári előterjesztés „annak idején negyedik templomterv is készült" bevezetéssel említi Baumhorn igényét — azt sajnos nem tudtuk kideríteni, hogy a további három tervet Bálint és Jámbor készítette-e, vagy más, itt név szerint nem említett építésszel is készíttettek-e terveket.
