A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)
RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata
Lőrinc álnéven) A Hét-ben már a technikai megoldás és a rajzi finomságok iránt közömbös kívülálló iróniájával, keményebben fogalmazott: ,,A parlamentek sem annyira zsidók, hogy a zsidó templom elkobozhatná a Steindl mester angol gótikáját — akár fölfujva az ő szép kupoláját, mint az ő asszisztensei teszik.. ." 26 A Steindl Imre építészeti irodájának munkatársaként működő két építész természetesen nem vonhatta ki magát a Parlament tervezése során őket ért hatások alól. Az onnan átemelt részletformák, amelyek a mellékhomlokzaton és a kupola dobján dominánsak, a főhomlokzati kapuzat és a kupola felső szakaszát meghatározó orientális elemekkel oly módon vegyültek, hogy még a stíluspluralizmushoz szokott kortársakat is zavarba hozták kissé. „Bámulandó virtuozitással, rajzművészcttel előállított terv, melyben a zsinagóga épület pregnáns és kiválóan jellemző építészeti kifejezéshez jutott; mi annál meglepőbb, mert a szerzők formáinak felhasználásával tudtak gótstillel, keleties hangulatot kelteni, orientalizmust reprezentálni" (Palóczy) „...renaissanceban gondolt zsinagógáját úgy alkotta össze tisztán csúcsíves elemekből, hogy az egésznek összhatása — arabs legyen" 27 (Meiler) . „Az építészeti kiképzésre a 26 Tar Lőrinc [Ignotus]: Templomok. 4 //ér 10. (1899) 178. old. 2/. Meiler Simon: A budapesti új zsidó templom. In: Évkönyv— kiadja az Izr. Magyar Irodalmi Társulat (IMIT Évkönyv) XI. (1900) 284. old, Meiler Simon (1875-1949) művészettörténész, 1910-1924 között a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának vezetője. Az itáliai, a német és a magyar művészettel foglalkozott. 1924 után főleg külföldön dolgozott. 28. Az uj zsidó templom. Budapesti Hírlap, 1899. március 9. 6. old. szerző a szintégla burkoláshoz illő finom csúcsíves részleteket használt, melyek mór motívumok vegyülésével a tervezetnek igen gazdag és előkelő színezetet adnak" (Tervbírálat). Majd a Budapesti Hírlap anonim kritikusa szerint: „Igaz, hogy ez a gótika nem igazi gótika, inkább csak játszik a gótika formáival és e játékban meglepő finom ötleteket talál. De az egész templom inkább kedves, graciózus, mint monumentális, a monumentalitást a kupolával akarja elérni, a mely azonban nem organikus be~ . . . „28 tetozese az egésznek. Az ismertek közül Lajta Béla 29 tervén látni a legszerényebb kupolát; mivel metszetrajzokat nem ismerünk, és a leírások erre nem térnek ki, csak sejteni lehet, hogy ő, a bizánci előképhez igazodva, nem alkalmazott kettős kupolát, vagy ha igen, kicsi lett volna a két héj közti űr. Erről a kupoláról a szakértők dicsérőleg csak annyit tudtak mondani, hogy lapidáris. „Az építészeti kiképzésnél elismeréssel kell megemlékezni a kupola lapidáris formáiról" (Tervbírálat), „...belül és kívül nagyszabású, hatalmas épületet lapidáris formákban állít elő" (Palóczy). Ok inkább az egységes térkompozíciót értékelték. A hatalmas zsinagógaépület egyik legnehezebb tervezői feladata abban állt, hogy hogyan lehet a 29. Leitersdorfer Béla (1873-1920) lajta Bélaként lett a századelő legjelentősebb és Lechner Ödön mellett legismertebb építészévé. A — jelek szerint — műegyetemi tanulmányait kiegészítendő angliai tanulmányútja idején készített lipótvárosi zsinagóga pályaterve első önálló építészi jelentkezése. Lajta munkásságában látták a kortársak és a közvetlen követők a szerves összeköttetést Lechner Ödön iskolája és a legkorszerűbb európai irányzatok között. Lajtáról tudjuk, hogy atyja, Leitersdorfer Dávid szabómester, a pesti izraelita hitközség tekintélyes polgára, 1899-ben a Chevra Kadisa tagja volt.
