A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

földszinti befogadó térrel azonos méretű férőhelyet biztosítani a karzatokon a nőknek oly módon, hogy a karzatok ne legyenek túl mélyek, az ott ülők is tudják követni a földszinten történteket; hogyan lehet megoldani azt, hogy a karzatok ne sötétítsék el a földszinti ülőhelyeket, jusson az olvasáshoz elégséges fény mindenkinek. A tervbírálati jegyzőkönyv a pályaműveket elemezve e téren emelte a legtöbb kifogást. Lajta elismerést kapott: „A zsinagóga szabályos hatszögből fejlesztett alaprajzzal bír. A hatszög minden oldalára félköralaku apszist illeszt, melyekbe két egymás feletti sorban a női ülőhelyeket tervezi. Ezen elrendezés által sikerült szerzőnek, hogy a zsinagóga belsejéül egy teljesen egységes hatású centrális tért alkosson, mely tér szerény magassági kiterjedéseivel, kedvező megvilágításával igen előnyösnek mondható" (Tervbírálat). „Sajátos és érdekes módon oldotta meg a problémát. A hexagonból kiindulva, a zsinagógát félkörű, nagy apszisokkal képezi, mellyel belül és kivül nagyszabású, hatalmas épületet lapidáris formákban állít elő" (Palóczy). Kifogásolta azonban a terv eklektikusságát, így folytatván: „Ehhez a többi épületrészek az előbbitől eltérő, önálló stílusban de eredeti ötletességgel hozzákapcsolódtak, s ezért az épület kissé szakadozott, nem egészen egységes hatásúnak látszik. Mindamellett a zsinagóga épületének igen karakterisztikus képét nyújtja" (Palóczy). „Nem helyeselhető, hogy szerző a zsinagógához tartozó mellékhelyiségeket, úgymint: az előcsarnokokat, ruhatárakat, lépcsőket stb. a külön épületben helyezi el..." (Tervbírálat) A Budapesti Hírlap ugyanezt kissé általánosabban fogalmazta meg: „A harmadik díj egy fiatalembernek jutott, Leitersdorfer Bélának, kinek szép jövőt jósolhatunk; itt is gyönyörű részletek vannak, de ezek a részletek még kevésbbé egyesülnek harmonikus egésszé. Keleti kupola szövetkezik gót építménynyel, arkáisztikus formák, melyek szűzi szépségükkel megvesztegetnek bennünket, modernizáló részletekkel." Komor Marcell is ambivalens érzéseit fogalmazta meg: „A harmadik díjjal kitüntetett terv nagy tehetség szárnyalásáról tanúskodik. A szárnyak azonban még nem nőttek ki egészen. Leitersdorfer Béla építész, ugy látszik, megijedt a nagy suhogástól és gyalog szerrel folytatta az utat, a mely pedig különben a parnaszusra vezethetett volna. Utóbbiról magam is leereszkedve, egyszerűen konstatálom, hogy a tervnek tulajdonképeni templom része igazán sikerült, de a mellékhelyiségeknek szervetlen kapcsolódása és kétféle architektúrának szerencsétlen egybekalapálása nagyon lerontja a terv értékét." Majd ironikus hangján Ignotus: „...a konstantinápolyi zsidók s a Rothschild lordok sem képviselik oly tipikusan a zsidóságot, hogy zsidó templom keletkeznék, ha, mint az egyik koszorús terv teszi, egy skót uri kastélyra ráteszik a Hagia Sofia dupla taplósapkaját." Mindezt a hétköznapok nyelvére lefordítva: Lajta tervének kupolája a bizánci előképekhez hasonlóan csak félgömbjével emelkedik az épület főtömege fölé; templomterének alaprajza is világos, hat, félkupolával fedett apszissal bővített szabályos hatszög; a járulékos helyiségeket magába foglaló előépülct Tudor-gótikus formái azonban zavarossá tették az együttest.