A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

INTERJÚ - VADAS FERENC „Újjáépíteni vagy újat építeni?"

korábban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe kerültek volna, akkor sokkal kevesebbet tudnánk az 1890-es évekről, mivel a kultuszminisztérium e korszaki iratanyaga teljes egészében elpusztult. A Nemzeti Színház ügyeibe egyébként a törvényességi felügyeleten túlmenően is beleszólhatott a minisztérium, illetve a parlament, ugyanis állami intézmény volt, mely évente szerepelt a költségvetésben mint az országnak az Operaház mellett sokáig egyetlen állami tulajdonú — és jelentős dotációt húzó — színháza. Hogyan történhetett az, hogy egy ilyen nagy jelentőségű középítkezés nem tudta beverekedni magát a millenniumi építési dömpingbe? A millenniumi építkezések száma valóban nagy volt, de ne gondoljunk egy olyan elképesztő dömpingre, mint ami általában a szem előtt lebeg. Jelentős részük nem a millenniumra készült, hanem a millenniumkor készült el, vagy akkor történt az alapkő-letétel. Zömmel olyan alkotások voltak ezek, amelyek egyébként is megépültek volna, s csak bevonták őket a millennium programjába. Ez persze gyorsította a befejezést, és bizonyos esetekben valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyáltalán elkészültek. Egyébként elhalasztódtak volna, és a későbbi kedvezőtlen történelmi körülmények között sokkal kisebb esélye volt a megvalósulásnak. A Nemzeti Színház esetében az első világháború kitörése akadályozta meg a megépülést. Más nagy jelentőségű intézmények is hasonlóan jártak: a Néprajzi vagy a Természettudományi Múzeum és a Széchényi Könyvtár külön palotája sem készülhetett cl — mindezen intézmények eredetileg más célra létesült épületben működnek mind a mai napig. Szoros értelemben vett millenniumi alkotásoknak azok tekinthetők, amelyek az 1896-os VIII. törvénycikkben szerepelnek, tehát a Millenniumi emlékmű, a Szent István szobor, a Szépművészeti Múzeum, a négyszáz népiskola és az országos hét emlékoszlop. Ezeket határozták el ténylegesen az ünnep alkalmából és írták elő létesítésüket a millenniumi törvényben. Van ugyanakkor egy óriási csomag, azoknak az alkotásoknak a tömege, amelyekről szóba került, hogy a millenniumkor kellene megvalósítani őket, de kimaradtak a programból, egyszerűen azért, mert olyan hatalmas költségvetési vonzatuk lett volna, amit a kormány nem vállalt. Ebből részben csúszások következtek, például az, hogy eredetileg két új budapesti Duna-hidat akartak megépíteni 1896-ra, de csak egy készült el, a Ferenc József-híd. Az Erzsébet-híd csak néhány évvel később. Másrészt nagyon sok minden egyáltalán nem valósult meg abból, aminek a létesítése szóba került. Ami a Nemzeti Színházat illeti, ez az intézmény is azok között volt, amelyeknek új épület akartak emelni, végül gyakorlati okból maradt ki a millenniumi program-