Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város
bályozni kell a moziengedélyezést, korlátozni kell a moziengedélyeket, legyen városi monopólium az engedély (ez nem valósult meg, bár ez a gondolat már a háború előtti időszakban felmerült, s a háború alatt Wekerle miniszterelnök javaslatot is tett erre), központi filmcenzúra kell (pl. korhatár kérdése), ifjúsági, tudományos, népművelő filmek szükségesek. A világháború idején a rendőrfőkapitány időlegesen valóban nem adott ki új engedélyeket, sőt csökkenteni akarta a meglévő mozik számát „a kis nézőszám és az életképtelenség miatt". A mozisok egy része bezárt, egy részük azonban elégedett volt a látogatottsággal, a saját odaszoktatott nézőközönségével (bár a nézőközönség összetétele erősen megváltozott, nagyrészt nők és gyerekek látogatták). A háború időszakában mintegy 30 százalékkal esett vissza a mozik száma, előbb kilencvenhatra (1914 végén), majd nyolcvankettőre (1916 végén). Ekkor szűnt meg többek között a Keleti, az Andrássy, a Liszt Ferenc és a Jupiter mozgó, valamint a Kálvin tér környéki Kedélyes és a józsefvárosi Elit. 1918-ban még nehezítette a helyzetet a vigalmi adó bevezetése (a mozi bruttó bevételének a 10 százalékát a város részére ki kellett fizetni). A Projcctogaph Rt. — részben mert a tanács a régi nagy sikerű Apollót akármikor lebontathatta városrendezési meggondolásokból — 1915-ben megnyitotta a Royal Apollót a mozis tradíciókkal rendelkező nagykörúti Royal Szálló épületében. Ez merőben eltért az eddigiektől. A hatalmas, volt bálterem 1000 fő részére biztosított 27. Körmendi Ékes Lajos: A mozi. Bp., 1915. 28. Mozihét, 1915.25. sz. nézőteret. A nagyszabású, nagyméretű, elegáns mozikomplexum új korszakot nyitott a moziépítészetben. Belső kialakítása már valóban színházéra (méretek, aranyozás stb.) emlékeztetett. A mozi a helyválasztásával, a múltjával, a kialakításával az elegáns közönséget célozta meg. (Az 1910es vagy 20-as évek folyamán minden nagyobb országban felépült legalább egy gigantikus, több ezer fős, komplex szolgáltatásokat nyújtó, önálló épülettel rendelkező mozikolosszus, „a mozikatedrális". Persze ez korántsem mondható rá a Royal Apollóra, hiszen ezek közül valójában egyik kritériummal sem rendelkezett. Mégis ez állt talán — egész moziépítésünk során — legközelebb a katedrális mögött rejlő gondolathoz.) A Projectograph Rt. a másik moziját, a 480 férőhelyes új Odeont a nagykörúti volt Odeon áthelyezésével nyitotta meg a VII. kerületi Csikágó városrészben fekvő Népszínpad kialakításával. 28 A Projectograph Rt. előrelátóan felismerte, hogy a jövőben a nagyobb mozik nyereségesebben működtethetők. Az ugyancsak Ungerleidcr-félc vállalkozásban működő Phönix Filmgyár Rt. (mely 1919 őszén megszűnt, azután a Projectograph Rt-é lett) 1918-ban szintén a VII—VI. kerületben tervezte két új mozi megnyitását: a Városliget közelében fekvő Phönixét (a későbbi Imperial, 520 illetve 600 fős) és a Rákóczi úti Velence kávéházból kialakított Imperialét (a későbbi Phönix, 399 fős). Ezen kívül néhány — még addig befedetlen külterületi — helyen (Angyalföld, Tisztviselőtelep, Zugló, Kőbánya, Rákos) nyíltak új mozik. 29. Mozihét, 1918.14. és 16. sz., Színházi Élet, 1921.38. sz. 48.old., Filmművészeti Évkönyv, 1920.
