Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

A „szénatéri Nagy mozgó színház", azaz a budai Bristol tervei még 1913-ban elké30 í szültek. Arkíiy Aladár tervezte magyaros szecessziós stílusban a 15 m magas, impozáns mozipalotát a részletek szép megoldásával. Arkay a kor neves építésze volt, az ó nevéhez fűződik a budai kis Svábhegyen a bírák és ügyészek lakótelepének, a városligeti fasori református templomnak, a városmajori kistemplomnak, a Rákóczi Fiúgimnázium templomának építése, mely alkotásokat a magyaros formavilág jellemzi. Az épület az első, mozi céljára épült önálló nagyszabású épület lett volna, azonban nem valósult meg. Helyette 1918-ban — három évvel a pesti Royal Apolló megnyitása után — felépült az 1200 fős Budai Apolló. A húszas évek A háború után kedvezőtlenül alakult a mozik helyzete. Az általános rossz gazdasági helyzeten és az infláción túl ehhez hozzájárultak az addig nem létező terhek, korlátozások és a mozikat érintő tulajdonos-változások. A mozik államosításáról már 1917-ben minisztertanácsi rendelet született, de azt nem hajtották végre. A Tanácsköztársaság ideje alatt államosították a mozikat, gyerekmozikat alakítottak ki (Andersen, Gulliver, Flófehérke, Grimm, Csipkerózsika). Ez a rövid időszak nem hagyott nyomot a moziépítészet területén. A József körúton nyitandó Fészek mozira 1918-ban kapott engedélyt Grosz Bernát mozibérlő. Előtte mulató volt itt, majd katonai műhely. Az átalakítást nem A Széna téri Nagymozgó terve Árkay Aladár 1913 Magyar Építőművészet 1917. 10-12. sz., 27-29. old. „A mozi belső építészeti megoldását alapvetően a beépített város adottságai határozták meg. " Építőművészet, 1917.10-12. sz. 27-29.1