Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - SZABÓ DÁNIEL Hirdetési kultúra a századfordulón

dec és árul, amelyhez tartozik, melynek jól ismeri értékrendjét, mert az megegyezett a övével, s azért is, mert hirdetéseik pozitív visszhangra találtak a vásárlók körében. Igaz ugyanakkor, hogy cégeik forgalmának feltehetően igen jelentős részét éppen nem a fővárosi vásárló közönségnek kö­szönhették, ami áll az Erényi-féle gyógy­szertárra is. Mindkét cég azért is hirdetett igen sokat, azért szánta rá magát nagymére­tű reklámkampányokra, mert üzleti forgal­mát a postai úton való áruterjesztéssel nö­vélte . Agulárék vélhetően egyéni cipő­rendelésckct elégítettek ki, Erényi ezen túl vidéki gyógyszertárakat és drogériákat is ellátott a reklámjai nyomán hírnévre szert tett termékeivel. Erényi életútja kifejezetten sikertörté­net. Eredetileg Szabadszálláson praktizált, Múzeum körúti gyógyszerészként először 1904 körül jelent meg a címtárban. O maga ugyanakkor a Károly körút belvárosi ré­szén lakott, ami maga is rangot jelent. 1905 körül Fónagy Józseftől átveszi a „Dianá"­hoz címzett, 1895-ben alapított, Károly körúti gyógyszertárat, és 1907-ben már mint „gyógyszerész, illatszer-, pipere-, fog­krém-, szappan-, fogkefe-, gummi- és köt­szerkereskedő" kerül be a cégnyilvántar­tásba. 1907-1908 körül önálló laborató­riumot nyit az akkor még külterületi Angol utcában, s az épületet a következő évben meg is veszi. 1910 körül a Fehérvári úton vásárol magának házat, és oda költözik, ugyanekkor a gyógyszertárnak helyet adó 20. A kereskedelem e típusának a hirdetési kultúrára gyakorolt hatásáról I. Robert Brandon: The Origin and Development of Mail Order in the United States. Journal of Advertising History. 8. sz. 1984 március. épületet is megveszi. Miután birtokba ve­szi a gyógyszertárat, azonnal heves hirdeté­si hadjáratba kezd; Erényi reklámjai a sajtó igen széles körében olvashatók, kezdve a fővárosi napilapokkal (/1 Nap, Az Újság, Budapesti Hírlap, Budapesti Napló, Függet­len Magyarország, Magyarország, Kis Újság, Pesti Hírlap stb.,) folytatva a képes hetila­pokkal (Képes Családi Lapok, Vasárnapi Újság) egészen olyan sajtótermékekig, mint a Divat Újseíg, Az Üzlet, a Jövendő, az Üstökös, a Rendőri Lapok. Erényi reklámjai­val jelen van a magyarországi német nyel­vű sajtóban is, a Budapester Tagldatí-ban és a Neues Politisches Volks Ida tt-ban. Mindez meg is hozza az anyagi sikert. Pár éven be­lül megalakul a Diana kereskedelmi rész­vénytársaság, amely az Erényi-féle termé­kek, a Diana sósborszcsz, a Ycs-pouder s a többi kozmetikai cikk eladásával foglalko­zik. Erényi gyors üzleti karrierjére és ügyességérc jellemző, hogy 1905 decem­berében már az ő pecsétjével hirdet a Fel­senfeld Rudolf-féle budapesti ruggyanta­bélyegző és levélpapír gyár. Végül az 1950-as években Erényi éppen a hirdeté­sei révén felfutó üzleti forgalom nyomán kiszorítja a piacról a korábban legismer­tebbnek számító Brázav-féle sósbor­22 szeszt . Hogyan adjuk el a cipőket? Agulár Dávid 1880-as évekbeli hirdeté­sein mindig egy valószínűleg a kliséköny­21. Magyar Grafikus, 1905. december 12. 22. Szilágyi István: Régi boltok krónikája. A pest-budai kereskedelem történetéből. Bp., 1986.39. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom