Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig
jai és a tanuló ifjúság számára gyakorta felolvasó üléseket rendeznek. A század elején megnyitja kapuit a Fővárosi Könyv. 37 tar. A Múzeumok és Könyvtárak Tanácsa a nyilvános könyvtárak számára mintakatalógusokat bocsájt ki, hogy orientálja beszerzésüket, és ehhez számtalan egyesület és iparoskör valóban igazodik. Ezeket összevetve a Budapesti Könyvtár Egyesület nyilvános könyvtárainak címjegyzékeivel kirajzolódik előttünk a leginkább járatott hetilapok listája. A Vasárnapi Újság-on, az Új Idők-ön és A Hét-en túl a széles közönség körében évtizedek óta kedveltek az élclapok {Borsszem Jankó, Bolond Istók, Handabeinda, Üstökös), a női lapok közül a Honderű, a Család és iskola és a Nő világ, a szórakoztató képes hetilapok családjából a Magyar Salon, az Ország-Világ, a Képes Családi Lapok, majd a Tolnai Világlapja a legkedveltebbek. A kávéházak, kaszinók és egyletek az előfizetők több mint egyharmadát teszik ki. A kortársak megítélése szerint az előfizetők száma és a tényleges olvasók között minimum tízszeres szorzószámot kell alkalmazni. Krúdy egyenesen úgy emlékszik, hogy „a szivarfüstös kaszinókban már hétfőn kiemelték A Hét példányait az újságtartóból azok a kedves régi világbeli újságtolvajok, akik családtagjukat is megfelelő szórakozásban akarták részesíteni ka39 ' szinótagságukért." Az UjIdők szerkesztő37. Kamarásné, Kezdi Ágnes: A köicsönkönyvtárak története Magyarországon 1772-1945. Kéziratos szakdolgozat, 45-55, 62-75. old.; Szabó Ervin: Kávéházak és könyvtárak. In: Szabó Ervin könyvtártudományi cikkei és tanulmányai, Bp., 1959. 99-104. old. 38. Az Országos Kaszinó Könyvtárának katalógusa, Bp., 1904.; A sége elutasítja a szászvári egyleti könyvtár kérését, s nem küld ingyen számot, mivel ez a rossz szokás az 1860-as, 1870-es években dívott. Ma a kaszinónak kell támogatni az irodalmat, és nem fordítva — szögezik le kategorikusan. Ugyanakkor a laptulajdonosok joggal tartanak a konkurenciától, melyet a külföldi lapok tömeges beáramlása támaszt. A kaszinók, kávéházak polcain a honi lapok mellett szép számmal találunk külföldi újságokat. Egy-két angol és francia lapot leszámítva — leggyakrabban az Illustrated Londos News, a Revue des Deux Mondes, az Illustration bukkan fel — a piacot a németországi lapok uralják: a legszélesebb közönségnek szóló Gartenlaube, a városi műveltebb olvasóknak szánt Über Land und Meer, a Leipziger Illustrierte Zeitung, a Vom Fels zum Meerés a különböző színű Romanzeitungok és társaik. A szoros versenyt jelzi, hogy nem nagyon találunk a külföldi lapok között bécsi kiadásúakat. A Gartenlaube fénykorában (1875) 382 ezer példányban jelent meg, és a kortársak minden bizonnyal túlzó vélekedése szerint a Monarchiában ugyananynyian olvassák, mint Németországban. A Gartenlaube fogalom a németül olvasó korábbi generációk tudatában. Hihetetlen népszerűségét az átlagízlést kitűnően szolgáló tartalmának, Marlitt folytatásos regényeinek, egyszerű nyelvezetének, tetszetős illusztrációinak és nem utolsósorban — Budapesti Könyvtár Egyesület Nyilvános Központi Könyvtárának szakszerinti címjegyzéke, I. kötet. Bp., 1900.; A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa mintakatalógusa, Bp., 1902, 1905, ez utóbbit közli Csapodi Csaba—Tóth András—Vértesy Miklós: Magyar könyvtár történet, Bp., 1987.275-276. old. 39. Krúdy: i. m., I. kötet. 490. old.
