Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig

zönség érdeklődését. Mindennapos jelenet volt, hogy „az Erzsébet körút uzsonnázó kövér asszonyságai a kis gyermekük részére a The Illustrated London News-t, míg maguk szórakoztatására /1 Hét-et reklamál29 ták a pincértől." Krúdy felidézi azokat az időket, amikor szombat délutánonként Kiss József megjelent a New York-ban és „élénk figyelemmel kísérte, hogy mely vendégek kérik a frissen megjelent A Hetet az újságos gyerektől. Olvasótábora elsősorban az akkulturáció-asszimiláció útját járó tőzsér, bankár és kereskedő családok hölgytagjaiból került ki, a nagyvárosi hivatalnokok, polgári értelmiségiek köréből. Az újdonságokra fogékony, modern nőknek íródik, „akik már nem leveleznek a Képes Családi Lapok zöld borítékain, hanem nemsokára már gimnáziumba járnak." Előfizetői közé tartoznak a vidéki kaszinók, előkelő leánynevelő intézetek, úri családok tagjai, akik „bár nem mindig értették meg Ignotus krónikáit, ellentmondani szégyelltek."

30 A magyar család „Új Idők"-et él Öt évvel A Hét első számának megjelenése után új lapot bocsájt útjára a Singer és Wolfner Kiadó, amely tudatosan Kiss József újságjának ellenpontjává kíván válni. Wolfner József, aki eleinte maga is tevékenyen részt vesz az új lap arculatának kialakításában, olyan lapot kíván indítani, amely a hangsúlyt „nemzeti és úri voltára" 2?. Kiss József estéje, Mese a varrógépről In: Krúdy: i. m., I. kötet. 479-481. old. 30. Krúdy: i. m., I. kötet. 482-495. old. teszi, „egy új folyóiratot, amelynek minden számát művészi gonddal, tiszta és morális intenciókkal" szerkesztik, és a modern, de alapvetően tradicionális szellemű • y • 31 írók méltó lapja lesz. Ezért fogadja el Bródy Sándorral szemben Herczcg Ferenc programját, mely nem kulturális ínyencségeket és szellemi csemegéket kíván feltálalni. Ez ugyan nagyszerű lap lett volna — véli a későbbi főszerkesztő —, de nem éri meg harminchónapos jubileumát sem. Figyelemre méltó, hogy a századvég másik sikerlapjának, az Új Idâh-nek. a főszerkesztője is az asszimilánsok köréből kerül ki, ő azonban a vidéki Magyarországot képviseli. Herczeg Ferenc a bánáti svábság szülötte, a verseci patikus és polgármester fia, aki a fehértemplomi magyar gimnáziumba járt, és első novelláiban még igencsak csikorognak magyar nyelvű mondatai. De 1895-ben már elismert, beérkezett író. Herczeg hidat akart építeni a magyar szépirodalom és a magyar családok között, írja a lap negyvenéves jubileumán. Az újságban felerősödnek a századvég meglehetősen homályosan körvonalazott eszmei tendenciái. Nemzetin a magyarság régi időkből öröklött hagyományainak, hajlamainak és tehetségének, nemkülönben faji sajátosságainak a felélesztését érti, melyeket ötvözni kell az új idők követelmé32 nyeivel. Herczeg azt az elegáns miliőt szeretné behozni lapja hasábjaira, amely novelláiból és regényeiből árad. Fő alakjai a dzsentri, az arisztokrácia és a nő. Figyeli maga körül 3i. Surónyi Miklós: Herczeg Ferenc. Bp., 1925. 38. old. 3?. Az Új Idők emlékkönyve. Bp., 1 935. II. kötet. 930. old.