Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig
a fejlődő társadalmat, foglalkozik a „politikai élet alakjaival, a hivatalnokvilággal, a katonákkal és lateinerekkel, a professzionátus művésszel, az aranyifjúsággal, az ő magyar királynőivel, mindazokkal, akik33 nck van idejük élni, megértenek hozzá." Rá jellemző módon ritkán ábrázolja őket munka közben, sokkal inkább társaságban, beszélgetve igyekszik őket megfigyelni, ahol az ármányé és a szerelemé a főszerep. A lap lényegében azokat az írókat foglalkoztatja, akikétől Hét, vagyis a kor legjobbjait. De a főszerkesztő teret enged a lap ízlésvilágától idegen, új hangot próbáló tehetségeknek is. Megjelenteti például Ady versét, nem feledve, hogy nem is olyan régen még Kiss József lapja adta közre Ady novelláit. Az Új Idők irodalmi gerincét azonban a tradíciókat őrző írók képezik. Ide írja Mikszáth a Szentpéter esernyő-'jét, a lap rendszeresen jelentet meg novellát Jókaitól, Gárdonyitól és Surányi Miklóstól. No és persze az írófejedelem saját hetilapjában adja ki először regényeit, köztük a Szabolcska házassdgá-t, a Pogányokat, az Andor és András-t, a Gyurkovics-ciklus további darabjait, a Fehér pává-t, valamint 220 novelláját, több száz társadalmi kérdéssel foglalkozó cikkét. Az Új Idők nagy gondot fordít arra is, hogy gyakorlati tanácsokkal lássa el olvasóit, bevezesse őket a társadalmi élet rejtelmeibe — a farsangok, a bálok, a zsúrok és a fürdőélet világába—, csiszolja őket, miközben tőle megszokott módon azon kesereg, hogy már nem selyempruszlikos, arany pártás hölgyek táncolnak, ha33. Osvót Ernő: Idegenek közölt, Herczeg Ferenc új regénye. Új Mogyar Szemle, 1900. II. kötet 518-522. old. nem a fine de siècle-beW magyar Evelinek, Juliettek. ír a lap az erdélyi konyháról, párbajokról, tengerparti nyaralásról, a falusi telekről. Jelen van a zene, főként a színház, de megtudunk egy s mást az alkoholról, a dohányzásról, a Park Clubban folyó életről. Mindehhez 1902-ben az előfizetőknek Ncogrády Antal két akvarclljénck színes lenyomata jár, „Jön a pletyka", „Itta plety• „ . 34 ka ci men. Ez a siker receptje és „a vidéki városok fiatalsága, a magyar családok, a falusi kúriák kultúrára szomjas emberei hétről hétre valóságos izgalommal várták az új folyóiratot", mereng el a múlton Surányi Miklós. 35 Az önképzőkörtől a szalonig: az olvasók A szórakoztató és ismeretterjesztő képes hetilapok olvasóinak többsége a középosztály köréből került ki. A lapok előfizetési felhívásai „a művelt magyar olvasókat" szólítják meg. Az olvasók között meg kell különböztetni azokat, akik neveltetésük, magasabb iskoláztatásuk által elsajátítottak már bizonyos műveltségi elemeket, és azokat, akik csak elemi ismeretekkel rendelkeznek, de műveltté akarnak válni. Ez utóbbiak tábora a század második harmadától dinamikusan növekszik. Egyfajta feltörekvési, homogenizálási tendencia érvényesül a magyar társadalomban, melynek adottak a keretei. Elég itt utalni az Eötvösféle népiskolai törvény jótékony hatására, a középfokú oktatás rendszerének kiépü34. Új Idők, 1895.1. kötet. 425. old.; Az Új Idők könyves kalendáriuma. Budapest, 1902.70. old. 35. Surányi Miklós: i. m., 38. old.
