Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig

nak, hogy ugyanolyan polgárok, mint ők maguk. Irodalmi, művészeti, színházi és zenei rovataiban is többet nyújt A Hét, mint egyszerű számadást a bemutatókról. Művészeti vitacikkeket is közöl, egyértelműen támogatja az új irányzatokat képviselő művészetet, a nagybányai festőket, Dohnányit, Lechner Ödönt és társait. Erre garancia Lyka Károly, Osvát Ernő, Ignotus, • y y 25 Fülep Lajos biztos ízlése. „Voltaképpen nem is publikumnak csináltuk, hanem magunknak, az író kollégáinknak, a skriblcrcknek, az Otthon-nak" — emlékezik Kiss József.

26 Ebben is van némi igazság, a lapot jókedvvel, frissen, a maguk gyönyörűségére és szórakoztatására írják ezek az újságírók, és így nem látunk ellentmondást a főszerkesztő korábban idézett és e vallomása között. A Hét természetesen üzleti vállalkozás, és hogy sikeres maradjon, irtja a dilettantizmust. Legendák keringtek Kiss József rigorózus szerkesztési elveiről, mestersége iránt érzett felelősségérzetéről, tiszteletéről. „Havaiamit fogalmazott, órákig elbabrált mondataival, csiszolgatta, ékesítette, mint a gyémántköszörűs". „Nyelvismeret, világirodalmi tájékozottság nélkül biztosan rátapintott arra, ami fontos". „Mindig kellő helyen csapott le és irtotta a sorokat, gyérítette és gyomlálta a mondatokat, míg végül az egész kitisztult és megvilágosodott". „Ebben a tekintetben nevelője volt az 25. Uo: A Hét 1890-1903 között megjelenő számainak tartalomjegyzéke 26. Kiss József: i. m.

( 20. old. egész nemzedéknek" — eleveníti fel alakját Kosztolányi.

27 /1 Hét stílusát, nyelvezetét egy világ választja el az 1870-cs, 1880-as évek újságjától. Hiányzik belőle a frázisos szónokiasság, az crőltetettség, a körmondatok bonyolultsága, a túlzott nyájaskodás és affektálás, ellenben eleven, öntudatos, néha fölényes, esetenként pimasz. Olykor egy kicsit elérzékenyül saját nagyszerűségétől, de egyaránt hajlamos az iróniára és az öniróniára. Szkepticizmus csak Kóbor Tamás, Ambrus Zoltán egyes írásait lengi be. Egyre jobban közelít az élő beszédhez, fordulataival, olykor szabálytalannak tűnő meglepő szófűzéseivel természetesnek tűnik, mintha egy virtuális kávéházban csevegnének. /1 Hét tetszeni, egy kicsit imponálni is akar olvasóinak, ezért szüntelenül újabb és újabb szellemi petárdákat repít fel és hagy a levegőben mintegy arra várva, hogy holnap olvasói folytassák gondolatait a márványlapos kávéházi asztaloknál. Kóbor Tamás 25 év távlatából is büszke arra, „hogy mint valami szellemi szűrőn az új magyar irodalom .1 Hét-en keresztül áramlott és desztillálódott" . „Hány eszme ordít ma az utcasarkon, mely /1 Hét hasábjain döbbentette meg a közvéleményt"

28 Ilyen volt a feminizmus, verizmus, szimbolizmus, freudizmus, melyekről bevallja, akkortájt még ők is csak sejtették, mi is az valójában. Az új, a szokatlan hangnem, a csevegő stílus már az induláskor felkeltette a kö7i. Kosztolányi Dezső: Arcképvázlat Kiss Józsefről. In: Kiss József, i. m., 137-141. old. 28. Kóbor Tamás: Huszonöt év. 4 Wé/, 1913. december 28. 830. old.