Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig
A Tolnai Világlapja székháza a Dohány utcában 1910-es evek Petőfi Irodalmi Múzeum „Szerkesztőségi törekvések és olvasói elvárások találnak itt egymásra. " szüntelen változás, hullámzás a jellemző. Első számainak frissességével, eredetiségével nyomban felkelti a közönség érdeklődését. Fejlécén a magyar címer szerepel, miközben a lap vigyázó szemét Párizsra veti. Az Ország-Világ keresi a helyét ebben az átmeneti társadalomban. Jellege elsősorban szépirodalmi, különösen nagy hangsúlyt helyez a művészies kivitelre, tartalomban és képanyagban egyaránt. Az 1880-as évek második felében a szerkesztőség nem kis anyagi áldozatok árán képeit és mellékleteit Bécsben Angcrerés Göschl műhelyében készítteti. Eleinte kéthetente jelenik meg két-három íves füzetekben. Regényt, költeményt, beszélyt, színműveket, rajzokat és hasonneműeket ad közre. Legfőbb vonzereje a heti tárca. Számtalan szerkesztőváltás után igazán karakteressé a lap Benedek Elek szerkesztése alatt válik (1886-1893). A szerkesztő változtat valamelyest az arányokon, a szépirodalom mellett feladatának tekinti az ismeretterjesztést is. Színes tartalommal sokféle kis rovatot vezet be (színház és művészet, könyvpiac, nők világa, vidék, orvosi tanácsadó, tudományos irodalom, sport). Az egész lap így feszesebbé, elevenebbé válik. Ebben elsősorban európai látásmódot, polgári ízlésvilágot tükröző fiatal munkatársak segítik Benedeket átmenetileg, mint a későbbi A ////oszlopos tagjai, Ambrus Zoltán, Justh Zsigmond és Abonyi Árpád. A lap azonban nem tudja sokáig tartani ezt a szellemi színvonalat. Az 1880-as évek vége felé ezek a modern írók már más lapok felé orientálódnak. Benedek Eleket is mind jobban lefoglalja a Magyar mese- és mondavilág kötetének összeállítása. Köz-