Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig

meg, és felidézi Napóleon alakját a nemzetekhez intézett kiáltványai kapcsán. Mindez a természettudományos-ismeretterjesztő írások, aktuális társadalmi problémák elemzésének rovására megy. Általában jellemző, hogy kevesebb az elmélkedés, eszmefuttatás, több a karcolat, a tárca. Kitűnőben vannak a magyar iparés kereskedelem helyzetét feltáró írások, e téma ezentúl rövid hír formájában a vegyes rovatba szorul. A lapon belül egyre nő a szépirodalom súlya, átmenetileg gyarapszik a fordítások száma. Ez egészen 1884ig tart, amikor is Magyarország csatlakozik a nemzetközi szerzői jogvédő egyezményhez, ami jelentősen csökkenti a külföldi lapokból való ollózást." Az állandóság legfőbb záloga a főszerkesztő személye. Nagy Miklós 38 és fél éven át szerkeszti a Vasárnapi Újság-ot. Volt valami szimbolikus abban, hogy a Reáltanoda utcai szerkesztői iroda leginkább egy vidéki paplakhoz hasonlított. Nemkülönben az is, hogy délutánonként Nagy Miklós a ferences barátok bazárjának hűvös vendéglőjében, a Holzwarth-féle kocsmában (a mai Kárpátia vendéglő helyén) szerkeszt, nem pedig egy tükrös kávéházban. A 23. évfordulón, 1878-ban Nagy Miklós így fogalmazott: a lap feladata "a felvilágosodás és józan haladás terjesztése úgy az ismeretekben és az ízlésben, mint a politikában és a közéletben, szelleme szabadelvű, független és nemzeties." Szépirodalmi tartalom mellett erkölcsi kritériumokra 11. A Vasárnapi Újság 1876., 1878., 1884., 1890. évfolyamainak tartalomjegyzékei 12. Vasárnapi Újság, 1877.50. sz. 798. old. is hangsúlyt helyez, mindezt az egyszerűség, a valósághűség és a megbízhatóság jegyében. Ez teszi a lapot „házibaráttá a ma12 gyar család tűzhelyénél." Egy biztos, a Vasárnapi Újság a század végére nem az ideges pesti családok lapja. Előfizetői leginkább a vidéki úri házak és a kálvinista paplakok lakói, a polgárosodó köznemesség és a városi értelmiség. A Vasárnapi Újság nyugodtan teszi a dolgát, állítja össze cikkeit és képeit, mondja el a hét eseményeit, nem szemelget, hanem objektív, egyszerű és értelmes. Töretlenül közvetíti a konzervatív és liberális, nemesi-népies értékeket egyaránt. Irodalmi ízlésvilágát tekintve ragaszkodik a Gyulai Pál vezette nép-nemzeti irányhoz. Mindehhez mérsékelt ellenzéki hang és magatartás párosul, mely sohasem éles, sohasem bántó. Mikszáth így látja a századfordulón a Vasárnapi Újság sorsának alakulását: „Sáska módra támadtak mellette más szépirodalmi és képes lapok, de egy se bírt vele versenyezni, jönnek-mennek, az öreg „vasárnapi" úgy nézi ezt egykedvűen, mint egy vára nagyfüstű gyárkéményeket. A füst eloszlik, a kémény ledől egy nap, de ő marad 13 az ormon bántatlanul. Csak a füst helyett az idő száll el felette Három lap — három irány Amennyiben a Vasárnapi Újság-xa az állandóság, az 1879 decemberében meginduló képes hetilapra, az Ország—Világ-m a 13. Mikszáth Kálmán: Nagy Miklós portréja. Vosórnopi Újság, 1905. 32. sz. 506-507. old.