Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

IRODALMI TÜKÖR - HELTAI JENŐ Yvette Guilbert

ÖRDÖG S. (Szintén morogva.) Akaszszanak fel a neved napján, vén csa­vargó tolvaj! (Hátatfordít neki s az ajtónak is.) MRAWGSÁK. (Mintegy álomban.) Lizika... Lizika... MIKLÓS. Te, Ábris, rossz ez a bor, olyan mint a méreg, a muzsikaszó meg búbánatot terem! ÁBRIS Jobb is, ha elmegyünk.. MIKLÓS. Hova? ÁBRIS. Haza! MIKLÓS. Nincs már nekem hazám! (Feláll, látszik rajta, hogy egy kissé ittas. A czigányokhoz.) Húzd! (Abrishoz.) Gyere, vezess! ÁBRIS. Hová! MIKLÓS. Szép lányokhoz! HARMADIK JELENET. KATI belép jobbra, LISZKA balra, majd KORCSMÁROS. MI KLÓS. (Egyszerre átkarolja Katit s tánezol vele, ugyanakkor Liszka belép a baloldali ivóba, körülnéz, látja, hogy észre sem veszik, leül Ördög Sára aszta­lához előre.) ÁB RIS. (Egy pár fordulás után int a czigányoknak, fejezzék be a csárdást, azok megteszik.) MIKLÓS. Mi az? (Dühösen.) ÁBRIS. (Katitkarolva.) Pajtás, ez az én szeretőm! MIKLÓS. Jól van pajtás! nekem már úgy sincs; volt, nincs. Verje meg az isten! (Visszakönyökölelőbbi helyére és sír. Abris, Kati elmennek.) LISZKA. (Magában, körülnézve.) Mrawesák alszik; bizonyosan részeg, mint a csap! Ezt a vén koldusasszonyt nem ismerem; itt könnyen meg­eshet. ÖRDÖG S. (Felnéz, meglátja Liszkát.) Ni ni! uj vendég! vájjon honnan zavarták el ily késő éjszaka? LISZKA. (Magában, elővéve egy papírt, melyben foszforvan.) Borban igyam­c meg , vagy tán pálikában? egyiket sem ittam soha életemben! ÖRDÖG S. (Nézi.) Szép is fiatal is... hejh! vájjon milyen uton járhat? LISZKA. Megkérdezem, hogy melyik jobb? (Ördögrenéz, tekintetük talál­kozik, egypereznyi szünet.) Kedves nénémasszony! ÖRDÖG S. (Jószívűen.) No mi kell galambom? LISZKA. Melyik jobb, a bor-e vagy a pálinka? ÖRDÖG S. Melyik? ... mire? LISZKA. Betegség ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom