Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

IRODALMI TÜKÖR - HELTAI JENŐ Yvette Guilbert

ÖRDÖG SÁRA. No, no, lassabban, nem magad vagy! MRAWCSAK. (Ránéz, odavetőleg.) Czicho! — hej! zsidó! KATI. (A söntésből.) Mi tetszik? MRAWCSAK. Pálinka? KATI. Mennyi? MRAWCCSÁK. Egy iteze! KATI. Milyen? M RA WC CSÁK. Sag jó! (Hóna alól letesz egy czipót, a mi be van vágva középen s benne czigánypecsenye van, leül a másik asztalhoz, szemben Ördög Sárával.) KATI. (Kihozza a pálinkát.) Tessék! MRAWCCSÁK. (Elveszi, félig kiissza, aztán evéshez kezd, s eszik, iszik jóízűen f ÁBRIS. (Poharat tölt és kocezintásra emeli.) Szervusz pajtás! igyál és ne búsulj! MIKLÓS. Nem bánat már az, a mi én bennem forr! ÁBRIS. Hát mi? MIKLÓS. Harag! ÁBRIS. Miért? MIKLÓS. Mert haragszom, elkezdve magamon, az egész világra. ÁBRIS. Majd újra kibékülsz! MIKLÓS. Nem én addig, mig valakit meg nem ölök! ... (Az asztalra üt.) Jaj, ha eszembe jut! (Az elsőczigányra néz.) Te, verd ki a fejemből! (A czigányok magyar dalokat játszanak.) MRAWCCSÁK. (Felveszi a pálinkás üveget s a dalt szöveg nélkül dúdolja, majd eszébe jut Liszka.) Hej Lizika! Lizika! hova bújta Lizika?! (Iszik s újra dalol.) ÖRDÖG S. Ejnye de kutya kedven van. MRAWCCSÁK. Mit én kutyája? te! ... (Fenyegeti.) ÖRDÖG S. Dehogy! csak a kedved olyan! MRAWCCSÁK. Ja? a ketved? no ja, a ketved kustsig lusztig, szomorú! (Ördög előtt hadonázva.) De nem te kutyja! ÖRDÖG S. Nem, nem, se te, se én. MRAWCCSÁK. Mert én vagyok zur! (Mellétveri.) ÖRDÖG S. Látom! MRAWCCSÁK. Van piz! ÖRDÖG S. Elhiszem! MRAWCSAK. (Az üres üveggel az asztalra ver.) Hej! zsidoka! corpo di dio! potyszem! KATI. Mi tetszik? MRAWCCSÁK. Adjál pálinka! (A czigányok szomorú dalba mennek át.)