Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
AZ OPERETT - HANÁK PÉTER A bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helye
venszcr játszották. Budapest, az európai nagyváros szívébe fogadta a vonzó, érzéki, remek hangú özvegyet. Budapest, a provinciális főváros azonban szíve mélyén a János vitéz-t melengette, Kacsóh Pongrác operettesített népszínművét, amelynek si39 kere felülmúlta Straussét és Lehárét. A millenáris Magyarországon a nemzeti dicsőség bűvölete még erősen befolyásolta a politikai irányt és a kulturális ízlést. • Századunk első évtizedében kivirágzott az addig inkább aljnövényzetként tenyésző budapesti operett is. Jeles alkotói, Huszka, Jakobi, Kacsóh, Szirmai, nem tehetséges amatőrök, hanem a Zeneakadémián képzett hivatásosak voltak. Ok felső fokon tanulták a komponálást és a hangszerelést. A kiemelkedő tehetség, Kálmán Imre 1882-ben Siófokon született. A vagyonos kereskedőcsalád Kálmán gyerekkorában tönkrement, így a tehetséges ifjú nehezen küszködte végig az akadémiai éveket. Zongorista szeretett volna lenni, de ebben krónikus izomgyulladása megakadályozta. 40 Pénzszerzésre maradt a zeneszerzés, főként az operett. Operettjeinek „identitása" összmonarchiai — bőséges magyar fűszerezéssel. Színterük a Monarchia, szereplőik hercegek, bárók, katonák, polgárok, cigányok. Az első sikerdarabok, a Tatárjárás, a Cigányprímás zenei 38. Anna Mahler—Werfel: And the Bridge is Love (New York, 1958. 32. old.) című művében írja le azt a mulatságos esetet, hogy Mahlernek megtetszett A víg özvegy zenéje, de feszélyezte, hogy ő vásárolja meg a partitúrát. Ezért a felesége vette meg helyette. 39. Bókay János: „Egy rózsaszál szebben beszél..." Budapest, 1978. A regényes összeállítás a János vitéz születését és nagy anyaga a valcer, az induló, a sanzon, a cigányzene, éppúgy, mint a legnagyobb sikerdarabé, a Csárdáskirálynőé. A darab szoros értelmében vett meséje banális történet, hiszen csak naiv empátiával képzelhető el az erkölcsös orfeumprimadonna, Vereczky Szilvia és az udvari arisztokráciához tartozó Edwin LippertWeilershcim herceg házasságot megérő, hű szerelme. De hát ebben a nosztalgikus operettben omnia vincit amor, legyőzi a gőgös szülők ellenkezését, a főúri társaság cselvetéscit. A libretto, amely még 1914 tavaszán íródott, hellyel-közzel annyira gyermeteg, hogy már kételyt támaszthat a nézőben, vajon mesét lát-e vagy paródiát? A háború kitört, Kálmán Ischlbe vonult vissza, és mély hallgatásba süllyedt. 4 Egy év eltelt, amíg hozzáfogott a komponáláshoz. Valami vidámat, vigasztalót és kritikusát akart írni. A zenéhez szellemes dal-" szövegekre volt szüksége, és ebben kitűnő partnerre talált Gábor Andorban, aki az eredeti német szöveget sok invencióval fordította — kissé kifordította. A sanzonok pestiesek voltak. „Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád, — Nélküled még a mennyország isfáá. — Ha ülök is a mennybe,— Te cica csak üzenj be, — Erted kiugróm cicám." Ugyancsak telitalálat a dzsentri mulatozás pesties paródiája: „Hajmási Péter, Hajmási Pál — A barométer nem imponál. — Húzatom agyba-főbe, beugsikerét eleveníti meg. 284 sk és 307 sk old. 40. Julius Bistron: Emmerich Kálmán. Wien, 1932. — Rudolf Österreicher: Emmerich Kálmán. Wien, 1954. — Rátonyi Róbert: Operett. I. k. Budapest, 1984.160-171. old. 41. Grun, Kulturgeschichte, 386-387. old. 4?. Wiener Operette, 51. old.
