Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - SÁNDOR TIBOR Urak és parasztok — viták és mítoszok

nézik paraszt szüleit. Eddig a cselekmény akár Mácsi történetének variánsa is lehet­ne. Ezt követően azonban hirtelen felin­dulásában feleségül veszi a szülőfalujából származó parasztlányt, Balogh Ágnest (Tóth Júlia). Kovács párválasztása tudatos politikai tett, stratégiája a nemzet organi­kus, faji alapon való megújulását célozza: „A faluról jött ember hintse itt szét a falu tisztaságát, hitét, erejét és döbbentse rá a városi embert, hogy a falut nem kell föl­fedezni, a falut szeretni kell, mint az édes­anyát, aki kenyeret ad. Ennek az országnak nemcsak zsenik kellenek, de a magyarsá­gukról soha meg nem feledkező férfiak és asszonyok" — fejezi be Kovács a köze­lebbről meg nem nevezett vidéki város egyetemi ifjúsága számára tartott egyik előadását. Faluról a városba kerülni itt már nem a polgárosodás természetes egyéni út­ja, hanem politikai tett. Nem az a cél, hogy a paraszt a városban polgárrá csiszolódjék, hanem hogy kiűzze a városból a nemzet­idegen szellemet és azokat, akik ezt a szel­lemiséget képviselik. A paraszti polgároso­dás lényege itt nem abban áll, hogy a pa­rasztság elsajátítja a polgári értékeket és mentalitást, hanem abban, hogy folytassa a középrétegek disszimilációját. A zsidótör­vényekkel megkezdődött folyamat folyta­tásáról van szó. A zsidóság kiszorítása után a kellő faji cintudattal nem rendelkező nemzsidókra kerül a sor. A filmben szerep­lő hígmagyar Tatár család őket reprezen­tálja. Ebben a Bánky-filmben nincs anti­szemita propaganda. Nincs is rá szükség, hiszen ha belelapozunk a korabeli politikai lapokba, másról sem olvashatunk, mint ar­ról, hogy a zsidóság megfertőzte a magyar középosztály gondolkodását. Kovács 1st­PAGER BORDY SOMLAY Qntaí fietía asms, A „Szerető fia Péter" című film plakátja 1943 „... a politikai propagandafilmek utolsó darabja. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom