Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

A külvárosban (a mai X. es XIII. kerületben) ugyancsak tympanonos, neobarokk (copf, klasszicista) szabadon álló mozik épültek, kényelmesen terpeszkedő alaprajzi megoldással, de a pénzügyi és környezeti adottságoknak megfelelően szetényebb díszítéssel és mérettel készültek. A mozik a színház mintájára a nyári idényben bezártak. Hamar rájöttek azonban, hogy a rekkenő hőségben hogyan lehet a szórakozni vágyó közönségnek kellemes, kulturált, friss levegőjű környezetben filmeket vetíteni. Megszületett a szabadtéri mozi. „A pesti közönség eddig nem ismerte a fedetlen mozit, amely előadásait nem falakkal és tetővel határolt épületben, hanem teljesen a szabad ég alatt tartja meg".

37 Az 1800 fő befogadóképességű Kertmozi — a fővárosban elsőként, az országban harmadikként — 1920-ban nyílt meg a Városliget peremén, a Dózsa György út és Damjanich u. sarkán, a Corvin Filmgyár régi műterme helyén. Ez volt a legnagyobb, a legtovább folyamatosan fennálló, az egyetlen elsőhetes, azaz a legvirágzóbb ebben a műfajban. Korabeli ismertetője kiemelte a művészi zenekart, a büfét és a dohányzási lehetőséget. (Megálmodója, Révész Artúr eredetileg vasútépítő vállalkozó volt, aki előzőleg külföldön dolgozott, s a háború idején olasz területen tizennyolc mozit épített-vezetett. A fővárosban is személycsen irányította az építési munkákat.) Egy év múlva a városligeti korcsolyázó pavilon mellett létrejött a második szabadtéri mozi, a Tó, mely szintén sokáig fennállt. Az engedélyes Daróczy őrnagy ötleteként a nézőteret a partra, a vász37. Lányi-Radó-Hild: i. m, 173. old. nat pedig a tóra, az előadás kezdetén a vízbe lesüllyesztett vascsónakra helyezték volna el. A vászon végül is közvetlen a tópartra került. A kedvező tapasztalatok után, 1922-ben öt újabb kertmozi létesítését vették tervbe. A margitszigeti MAC pályán elhelyezett mozi működtetése is sok ötletességet kívánt. A nappal futball- és atlétikai célokat szolgáló pályán nem lehetett vetítő gépházat elhelyezni. így azt a föld alá építették úgy, hogy 30 cm magasan kiállt a földből, s innen vetítettek felfelé 30 m magasságba. A (meg nem valósult) tervek között szerepelt többek között a városligeti Scala, a császárfürdői és a gellérthegyi kertmozik kiépítése is. A budai zöldövezetekben (Városmajor, Svábhegy) létesült azonban néhány. Az 1920-as évek közepén virágkorát élte a kertmozi. A sajtó kertmozik városának nevezte Budapestet. Valóban a közönség egyre növekvő igényét mutatta, hogy a kertmozik megjelentek a sűrűn lakott és beépített belterületen (a volt Nemzeti Színház vagyis a tervezett Nemzeti Mozgó helyén a Kiskörút-Rákóczi út sarkán) a Flungária körúton és Budán a Vízivárosban. Néhány megfelelő területi adottsággal rendelkező, főleg külterületi mozitulajdonos is élt az újabb üzleti lehetőséggel (a későbbi XIII. kerületi Winkler és Nép, a IX. kerületi Kultur, a későbbi XIV. kerületi Plútó és Homcros, a VII. kerületi Regnum Marianum). A téli és nyári mozik egyidejű, azaz kettős üzemeltetése nagy vitákat kavart a mozitulajdonosok körében. Az 1920-as évek másik jellegzetessége volt a speciális, bizonyos célzott rétegek,