Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város
u.-Déry utcai városi tulajdonú telekre kapott engedélyt 1906-ban Lifka, bár a kerület nem javasolta (csődület miatt). A szegény környéken azonban nem maradt hat hónapig. A Lifka-téle kinematograf-sátor 500 fős, 8,5 X 22,5 m alapterületű, favázas helyiség volt. Oldalán és tetején impregnált ponyva, alsó részén deszkatábla. A nézőtér egy részén 84,5 m" területen ülőhelyekkel °. Az első és legjelentősebb virágkor(1906-1914) A kezdeti tíz esztendő után bebizonyosodott, hogy a mozi többet nyújt a közönségnek az újdonság varázsánál, kellemes szórakozást, mely a legkülönbözőbb rétegeket hódította meg magának. 1906-ban megnyíltak az első tényleges, mai értelemben vett mozgóképszínházak. Ezek a mozik már a város ütőerében jöttek létre, könnyen el lehetett érni őket, szorosan beépülve annak a mindennapi életterébe. Az első állandó mozit, amely csak mozi céljára használatos önálló helyiséggel, ráadásul saját névvel is rendelkezett — merész, úttörő kezdeményezésként — a Neumann—Ungerleider vállalkozó páros nyitotta meg 1906 februárjában Projectograph (később Odeon) néven az Erzsébet körút 27. sz. alatt. Ennél is jelentősebb esemény volt a már önálló épületben elhelyezett Apolló Színház (ez alatt mozi értendő) megnyitása. A Népszínház u. 1-3. sz. alatt (a mai Blaha Lujza téren), a Népszínház közeiéit). BFL tanácsi ügyosztályi iratanyag, IV. 1407.b. 1552/11/1906 sz. h. BFL tanácsi ügyosztályi iratanyag IV. 1407Jb. 2205/111/1918 sz. ben 1906. VI. 12-én kérvényezték „projekta gráf terem létesítésé"-t. n Később meg is vádolták, hogy elviszi a Népszínház kö* * 12 zönségét . Városrendezési okokból ideiglenes jelleggel kaptak engedélyt. Az 500 fős épületet vasszerkezettel tervezték, 2 méter széles ajtókkal, négy vészkijárattal. Az építkezés igen sietős volt az építtetőknek, mert amikor kiderült, hogy a vasszerkezet nem készül el időre, akkor azonnal faszerkezetre akartak áttérni a gyors befejezés érdekében. 1906 végére készült el az Apolló Projectograph színház, s már pár hónap múlva erkélyekkel bővítették „...szívesen keresi fel Budapest közönsége, melyben oly hamarosan képződött egy külön publikum, az Apolló-színház publi13 ' kuma." Válogatott közönsége volt, a királyi udvar: József, Auguszta, Frigyes, Jenő és Izabella — Neumann szerint — az állandó vendégek közé tartozott. Ez év decemberében a Vasárnapi Újság már arról írt, hogy „körülbelül minden héten megnyílik egy új mozgóképes színház. Alig egy éve még csak egy színház volt itt... ez a tudományos színház volt, az Uránia". Valóban, 1907-ben maga az Apollót működtető Neumann-Ungcrleider páros már több mozival rendelkezett (Rákóczi út 68., Erzsébet krt 27., Hajós u. 25., Üllői út 63., Fő u. 39. sz. alatt). A Chikágó-színház „a fővárosnak legmodernebbül direct e czélra épült kőszínháza, Budapestnek azon a részén... terül el az úgynevezett „Ghikágó", a fővárosnak ezen amerikaiasan, boszorkányos gyorsasággal épült része. Ebben a vá12. Fővárosi Közlöny, 1907.619. old. 13. Budapesti Újságírók Almanachja 1908-ra, szerk.: Szerdahelyi Sándor, 1 907.505. old.
