Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

rosrészben aztán — mondhatni — kultúr­missziót teljesít... oly nagy előszeretettel özönlik az elegáns publikum." 1908-ban a Projectograph Rt. a főváros tíz helyén tar­tott mozgókép vetítést. 1909-ben negy­venhat mozgó várta a szórakozni vágyó kö­zönséget. A szaksajtó 1910-ben kiemelte, hogy Budapest többé nem a kávéházak, hanem a mozik városa. A rendőrkapitány időszakonként korlá­tozta az új engedélyek számát („numerus clausus") a mozitulajdonosok teljes egyet­értésével. A régi mozisok legfőképp a fő utcákon nyitandó mozik és a hamar meg­gazdagodni akaró spekulánsok ellen szó­laltak föl. További szigorításként 1913-ban a varietékben is megtiltották a mozielőadá­sokat 15 . Egy 1913-as kimutatás szerint' 6 a mozi­üzemeltetés nem jövedelmezett jól, a fő­város összes mozija közül mintegy har­mincnak fényesen ment, a többség azon­ban éppen hogy csak megélt. A szezon fo­lyamán tizenhárom kisebb (140-200 fős) megszűnt, helyettük hat új, viszonylag na­gyobb mozi (többnyire 280 fő feletti férő­hellyel) nyílt — a korábbiakban kiadott el­vi engedélyek alapján. Az európai nagyvá­rosokkal számszerűen összehasonlítva Bu­dapest valóban a mozikkal legjobban ellá­tott városok közé tartozott (Berlin: 260 mo­14. Uo. is. 1907 novemberében a főkapitány rendeletben leállította az ú| moziengedélyeket a túl magas moziszám miatt. 1909-ben újra korlátozta, azzal indokolva, hogy a korlátozás a szabadversenyt gátolja. 1913 őszén újra befagyasztotta. A varietébeli korlátozás indoklása az volt, hogy a varieté fedőnév alatt valójában a tulajdonos mozit üzemeltetett. 16.260 fős mozi bevétele 1 hónapra (ha 300 napon át 3-3 előadást tart telt házzal és 30 koronás jegyárral) 6900 K. Ezzel zi, kb. 4 millió fő, London: 400 mozi, 7 mil­lió fő, Budapest: 114 mozi, 910 000 fő). A száztizennégy moziból a legkisebb 103 fős, a legnagyobb 1000 fős volt (a világ legna­gyobb mozija ekkor a párizsi 6000 férőhe­lyes Gaumont Palace). A legelterjedtebb volt a 200-300 férőhelyes mozi (a mozik 50 százaléka). 17 Kerületenként változott a mo­zik száma, de nem függött össze szorosan a lakosság számával, inkább a (kereskedel­mi) központi fekvéssel. kerület t.. II., II I., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X. mozik sx. 9 í) 5 3 6 25 27 22 9 2 A legjobb moziközönségnek a VI—VII. kerület polgárságát és a VIII. kerület mun­kásságát tartották. A mozitulajdonosok nem rendelkeztek sok mozival, ahogy kül­földön ez gyakorlat volt. A Projektograph cég tartott fenn nyolc mozit, ezenkívül egy-egy tulajdonosnak öt, négy illetve ket­tő mozija volt, a többiek egy-egy mozival rendelkeztek. 16 százalékukban társtulaj­donos, 23 százalékukban pedig nőtulajdo­nos volt.' 8 A főváros •—• szemben a vidéki nagyvárosokkal, amelyek megpróbáltak ebből fontos, esetleg privilegizált bevételi forrást teremteni — nem üzemeltetett mo­zit. (A vidék is jó ütemben lépést tartott Budapesttel. Nemcsak a vándormozik ju­szemben kiadása 5800 K, amiből a műsor 1800 K, a villany 1600 K [Mozivilág, 1913 január] 1/. Európa nagyobb országaiban és az USA-ban ekkor 5-600 fő volt az átlag. Bár Angliában az Eledric Theatre hálózat 1908-ban megteremtette jellegzetes kis, szerény, kb 200 fős népszerű mozitípusát [Lacloche, Francis: Architectures de cinéma, Paris, Ed. du Moniteur, 1981.] is. Mozgófénykép Híradó, 1913. június 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom