Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GRANASZTÓI PÉTER Tömegszórakozás a Városligetben — A Vurstli
dött a húszas evek közepén, melyeket 100-110 ezer ember látogatott a hétvégeken, és alig kevesebben hétköznap 78 . A mozi népszerűségét leginkább a hagyományos szórakozóhelyek sínylették meg, például a városligeti Vurstli: ,,Ez a konzevativizmus, az egyszerű embereknek és gyerekeknek a ragaszkodása a hagyományokhoz, s kevés új dolog tudott itt akkora fordulatot elérni, mint a mozi. Ez ott van hódító erejével a Ligetben is, és az emberek ott szoronganak a vásznak előtt, a hőségben, amikor kint a napsütötte zöld fák között friss szellők járnak. A mozinak ellenállni a Ligetben sem lehet. Ezt mindenekelőtt a panoráma érezte meg, amely a maga nagyító üvegcin át látható képeivel eltűnt, 70 amióta a mozi hódít." Csökkenő lorgalmukért a mutatványosok már egyértelműen a mozit okolták a harmincas években: „a mozi csinált készre bennünket. A párok is oda mennek, ott sötét van." 80 Ekkor már jó ideje fényreklámos mozi hívja a nézőket a Városligetbe, a Royal Vio. Itt játszották a Valdemár Psylander-drámákat, a western filmeket, és erre a mozira vonatkozhatott a panaszkodó mutatványosok megjegyzése is: itt bújtak össze a szerelmespárok, akiknek csengő jelezte a villany felgyújtását 81 . A ligeti Royal Vio az 1930-as évek végén csődbe ment, nyáron is csak hetente egyszer játszott, így nem tudta tartani a versenyt a belterületi mozikkal. A Vurstli 1938-ban ünnepelte fennállásának százéves születésnapját, s az eseményről minden újság megemlékezett nosztalgikus hangvételű cikkekben. Utoljára jött össze nagy tömeg a karneválra, amelyen híres művészek is részt vettek (a Latabár testvérek, Mezei Mária). 82 Utána pár évre minden visszazökkent a régi kerékvágásba. 78. lásd 77. jegyzet 79. Tábori K.: i. m. ( 85. old. 80. Népszava, 1938. május 1.23. 81. Békés I.: i. m., 257. old. 82. Czippán Gy.: i. m., 42-47.
