Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

A moziépítészet és a város FABÓ BEÁTA A

moziépítészet, mint minden építészet, a korban dívó építési stílus szellemében, a megrendelő kívánságainak figyelembevételével, a mindenkori társadalmigazdasági-politikai háttér függvényében, lehetőleg a korlátozó építési előírásokat betartva vagy ügycsen megkerülve születik, formálódik, Budapesten a város és a pesti (budai) közönség által meghatározott közegben, ahol kölcsönösen hat egymásra a város és a mozi. A tanulmány azzal foglalkozik, hogy a város írott és íratlan szabályai és elvárásai, a városlakók igényei stb. hogyan alakították folyamatosan a moziépítészetet, illetve a mozi(épület) hogyan járult hozzá a budapesti közönség és a mozizás viszonyának alakulásához. A moziépítészet történeti áttekintése során a kezdeti születő-agonizáló (hely- és szerepkereső), majd a robbanásszerűen felvirágzó korszakkal részletesebben foglalkozom. Korai időszak 1895-ben a Lumière fivérek levetítették az első nyilvános mozgófilm-felvételeket Párizsban. Szerencsés időszak volt. A vállalkozási lázban égő és az újdonság befogadására nyitott Magyarország gyorsan reagált az új találmányra. A Váci utcai, majd a Somossy Orfeum-béli kávéházi próbálkozások után elsőként a francia Eugen Dupont vetített tartósan, majd egy éven át mozgóképeket. A feltalálók képviseletében több országban is — előttünk Bécsben — bemutatta az újdonságot. Budapesten a nemrég ünnepélyes keretek között átadott, a Millenniumra elkészült Royal Szálló kávéházában működött. Egy hónappal utána megjelent az első magyar mozgó vál-