Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GYÁNI GÁBOR Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház

historizáló stíluseszközök segítségével in­tegrálta a nemzeti kultúrába. A német megközelítés elutasította az áruház mo­dernségével adekvát építészeti formákat: e helyett a modern nagyvárosi fogyasztás eme szentélyének úgyszólván a szégyen­lős elrejtését ambicionálta. Ez a fajta áru­házépítészet kimondatlanul azt sugallta, hogy a kor ultramodern kereskedelmi in­tézménye szerves folytatása a nemzeti ha­gyományoknak, s nem valamilyen merő­ben új és előzmény nélküli fejlemény. Változott a helyzet a húszas évek köze­pétől-végétől, vagyis attól kezdve, hogy Erich Mendelsohn megtervezte a Stutt­gartban és Chemnitzben 1928-30 közt fel­épített Schocken áruházakat. Ezek az épü­letek külsőleg is a funkcionális modernség fizikai kifejezéseiként hatottak, így te­remtve teljes összhangot az épületek ren­deltetése és esztétikai megformálása kö­.. 18 zott. Ennek fényében a ( Corvin a (német) ha­gyományt és nem az éppen még csak ki­bontakozó új modernista törekvéseket kö­vette. A belső térszerkezet tekintetében is van némi különbség az áruház klasszikus, — francia és német variánsa között. A Corvin ezt az utóbbi mintát vette át, melynek lényegét Ybl a következőkben adja meg: ,,a francia áruházak az egész telket egyet­len egy nagy csarnok számára vehetik igénybe, melyeknek részei nem tagolód­nak úgy szét, mint a kevésbé fenyegetett német áruházakban". 19 A Corvin az 1930-as évtized derekán érte el legnagyobb szervezeti kiterjedését. 1937-es adatok szerint osztályainak a szá­ma elérte a 40-et, ebből 34-ben árusítottak ruhaneműt; 1931 óta élelmiszert is kínál­tak eladásra (három osztályon), végül há­rom osztály foglalkozott vegyes iparcikkek forgalmazásával. Emellett volt az áruház­ban ún. atelier, melyet a francia áruházak mintájára honosítottak meg: itt hatvan ela­dó és varrónő elégítette ki a készruhától to­vábbra is idegenkedő megrendelők kíván­ságait. A Corvin méretei, szervezeti rendszere mind-mind valódi nagyáruházra vallanak. 1937-ben 666 alkalmazottainak a teljes szá­ma, közülük 584-en csak eladással foglal­koztak, további 59 fő a varrónő és a techni­I • 'í • 2D kai személyzet. Nemcsak a méretek, a szervezeti mechanizmus, de az intézmény működése és fizikai megjelenése szintúgy az áruházi jelleget bizonyítja. A modern, kifejezetten áruházra jellemző marketingtechnikák al­kalmazása említhető elsőként, így a levele­zési részleg és a vele szorosan egybetartozó reklámtevékenység. A Corvin Budapesten kívül is igyekezett magának vásárlókat to­borozni. Ennek volt eszköze a más áruhá­zakból is ismerős levélosztály, amely csak akkor működhetett hatékonyan, ha kellő­en gondoskodtak a vidékre irányuló hirde­Kathleen James: From Messel to Mendelsohn: the urban presense of German department stores. In: G. Crossick— S. Jaumain, eds.: Cathedrals of Consumption: the iuwpean Deportment Store 1850-1939. Scolar Press, London, 1997. (megjelenés előtt) ív. Ybl Ervin: i. m., 7. old. ?o. Halász Lajos: A Corvin Áruház 50 éve. Kézirat. MKVM irattára. Áruházi iratgyűjtemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom