Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GYÁNI GÁBOR Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház
tésről. Az újságban történő hirdetés mellett a marketing személyesebb, s ezzel célravezetőbb módjának tűnt az áruházi katalógusok postai terjesztése. A potenciális vidéki vásárlókhoz való eljutás gyakran alkalmazott metódusa a láncrcndszer, midőn az áruház a már állandósult Corvin levelező vásárlókon keresztül terjeszkedik tovább. A módszerről híven árulkodik az alábbi, 1929-ben kelt körlevél. 21 „Corvin Áruház Tisztelt Cím! Ama biztos feltevésben, hogy a nálunk megrendelt cikkekkel meg volt elégedve, arra kérjük Nagyságodat, hogy a mellékelt levelezőlapon velünk azon ismerősei címét közölni kegyeskedjék, akiknek tavasszal megjelenő árjegyzékünket (díjmentesen) megküldetni óhajtja." A címzett ebben az esetben egy hódmezővásárhelyi gyógyszertáros. Az ilyen postai áruforgalom üzleti jelentőségét közvetve jelzi, hogy miközben a Corvin 1937-ben a befolyó jövedelem 3,2 százalékát költötte reklámra, azon belül egyharmadrészt a postai reklám és áruküldés költségei emésztettek fel. A kereskedelmi szolgáltatások mellett a ( 'orvin más téren is a vendégek rendelkezésére állt: éttermet üzemeltetett, valamint a ( lorvin büfét, melyek egyöntetűen kedvező áraikról voltak ismertek. Az étteremben a kétfogásos menüért mindössze egy pengő hatvanat kértek. Sőt, az áruháznak volt saját utazási irodája, vasúti és színházi jegypénztára is. 21. UO. 22. UO. A Párisihoz hasonlóan a Magyar Divatcsarnok szintén kis boltból nőtte ki magát rövidebb-hosszabb idő elteltével nagyszabású áruházzá. Rosenberg Márk szerény kiskereskedőként kezdte pályafutását 1883-ban, és amikor az 1910-es évek vége felé meghalt, egy sor egymás közelében álló ruházati (méteráru) boltnak volt immár a tulajdonosa. Fia, a nevét Ruttkaira magyarosító ambiciózus vállalkozó áruházalapító erőfeszítését — Goldbergertől eltérően -— fokról fokra valósította meg. Nem is igen lehetett ez másként a húszas—harmincas években, amikor a gazdasági dekonjunktúrák gyakorisága nem kedvezett az egyszeri nagy tőkeberuházásnak a szolgáltató szektorban. Ruttkai Antal először is valamivel kijjebb húzódott, de azért továbbra is megmaradt a Rákóczi úton: a Keleti pályaudvar szomszédságában 1921-ben nyitotta meg áruházát azon határozott céllal, hogy a legnagyobb budapesti pályaudvar közelségét kihasználva magához vonzza a fővárosba érkező vidéki vásárlókat. E célból szervezte meg az áruházában központi jelentőségű levél- és csomagküldő szolgálatot is. Ennek forgalmat növelő hatására egyetlen adat is elegendő: 1930-ban havonta háromezer levél és csomag hagyta el az áruházat. 24 A „nagy forgalom-kis haszon" elvén nyugvó áruház folyamatosan terjeszkedett, elfoglalva szomszédságának üzlethelyiségeit. A központi épület mellett a harmincas évek elején további négy üzlet tartozott 23. Világvárosi áruház. A Magyor Étet Képeskönyve, 1928. 286-287. old. 24. Magyar Divatcsarnok. Pesti Hírlop Évkönyve, 1930.
