Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

A városrendezési munkálatok elkerülhetetlenné tették a Kossuth L. u. (volt Hatvani utca) északi részének szabályozását. Historizáló bérházak sora épült föl az utca mindkét oldalán, reprezentatív méretű lakásokkal és üzletekkel. Ebből a dinamikusan fejlődő városrészből természetesen nem hiányozhattak a fényképészek sem. A Kossuth L. u. 7., 13., 15., 17., és 18. sz. alatti épületek tetőtéri műteremhelyiségeit jó nevű fotográfusok bérelték ki. Az orvosi egyetem egykori épületének helyén, a Kossuth L. u. és az Újvilág u. által határolt saroktelken épült fel a tudományegyetem tulajdonátképező díszes bérpalota. Az épületet tervező Czigler Győző fő törekvése az volt, hogy a rendelkezésre álló telket a lehető legnagyobb mértékben kihasználja és értékesítse. Ennek érdekében az udvar területét a földszint magasságáig üzleti célokra, a tetőteret pedig műteremnek alakította ki. Az első emelet 872 m

2-ét a Magyar Mérnök- és Építész Egylet bérelte ki 10 évre, a többit ők adták albérletbe. A harmadik és negyedik emeletre impozáns méretű magánlakásokat, a nyugati oldal padlásteréből kialakított ötödik emeletre pedig fényképészeti műtermet építettek. Az eredeti tervek monumentális hatású saroképületet gazdag profilkiképzésű homlokzattagoló elemekkel, az udvari homlokzatot pedig Zsolnay Vilmos majolikáival akarták díszíteni.

56 A neobarokk stílusjegyeket felhasználó épület udvarának nyugati oldalán, „L"56 Építő Ipar. 1895.19. évf. október 16. 57. IPM Adattára. 1897/305. alaprajzú beépítésben jelent meg a műterem. Ennek egyik szárnya a fényképészt, a másik szárnya a vendégeket szolgálta. Első bérlője Erdélyi Mór volt, aki 15 évre szóló bérleti szerződést kötött 1896-ban a Magyar Királyi Tudományegyetemi Alappal. A negyedik emeleten lévő, három szobából és mellékhelyiségből álló lakásért évi 800 ft-ot, az ötödik emeleti műteremhelyiségek után pedig évi 1500 Ft-ot fizetett. Az 1895-ben benyújtott tervek szerint a 7,55 X 9,98 m-es felvételi terem a Semmelweis utcai részen helyezkedett el, három nagy és két kisebb ablakkal az utca felé. A felvételi szobát egy előszobából és egy váróteremből lehetett megközelíteni. Ez utóbbihoz három kisebb helyiség, valószínűleg a szalonok tartoztak. A felvételi teremhez tartozó sötétkamra 2,43 m hosszú volt. A Hatvani utca felé eső szárny teljes frontjára munkaszobákat terveztek. Itt kapott helyet a könyvkötő terem (5,10 X 3,42 m), az üvegtetejű kopírozó terem (10,50 m hosszú), valamint a festő és a retusáló termek.

58 A módosított terveket azzal a megjegyzéssel hagyták jóvá 1895. október 25-én, hogy az összes mennyezetet a felülvilágítókkal együtt tűzmentesen el kellett különíteni a tetőszerkezettől.

59 Erdélyi műtermét a főváros egyik legmodernebb fotografáló intézetének tartották a századfordulón. Az alapító fényképészekből és utódaikból a századfordulóra tőkéstársak lettek, és a korábbi évtizedekhez mérten összeha58. Hrsz: 24.252. 59. Tan. ir. 44.583-111/98.