Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

„LEGYEN IRGALMAS, FÉNYKÉPÉSZ ÚR” - BERCZIK ÁRPÁD Egy photographus életéből

Egy photographus életéből (Malheuresk) BERCZIK ÁRPÁD „Uram ez a kép rossz — nem kell." „De nézze csak meg jól." „Ajánlom magam." Jön egy másik: „Ez a kép igen világos." — „Higyje el a legszebb színezetű." „Én setétet akarok." — „Tessék sötét." „Hisz ez koromfekete." — „Alászolgája" — s elrohan. Jön egy harmadik. „Uram megtiltom, hogy arcképemet a kirakatba kitegye." — „De az igen szépen sikerült." „Az nekem mindegy." — S ön meg is engedte. „De most nem engedem meg, ha ki nem veszi, betöröm az üveget. — Isten önnel." így megy az egész nap. — Baj után baj, minden évben 365-ször rohanok a Dunához, kétszer bele is ugrottam már, de látván, senki sem akar kifogni — kiúsztam, harmadszor azt nem teszem meg s ha a város még se állít mentő eszközöket — matrikáimra esküszöm! belefullasztom magamat. Figyeljenek uraim, mi történt velem a múlt szerdán, nem kívánom senkinek, vért izzadtam 12 óra hosszát.