Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPVARÁZS - KOLTA MAGDOLNA Képmutogatók Pest-Budán

„Fantasztikus levegőképek" A mutatványos alkalmak egyik jellegzetessége, hogy a közönség érdeklődését egy-egy vállalkozó vándorcsepürágó egyszerre többféle dologgal is szeretné felkelteni. Aloys Schmidt 1815-ös színlapjai is egyszerre hirdetnek cirkuszt, bábjátékot, optikai mutatványokat. A Tirolból érkezett Schmidt üzlete jól mehetett Pesten — a Váci országúton , a Somogyi-féle házban mutatta be művészetét —, hiszen 1815. április 9-én engedélyért folyamodik a pesti tanácshoz, hogy mutatványai számára a Városligetben házikót építhessen, s ehhez a kérvényhez a mutatványosbódé saját kezűleg rajzolt tervét is mellékeli. Felesége, Elisabetha Schmidt asszony természeti tüneményeket felvonultató Naturkal)inet]e mellett (benne az emberevő egyiptomi krokodilussal, a háromfejű disznóval, a „néger kígyóval", a több ezer kagylóval, korallal, lepkével) Aloys Schmidt „a korzikai csodalóval fog fellépni, amely számolni tud és patájával ki tudja dobbantani, hány óra van, vagy pedig hány éves valaki... A művész egész családjával különböző egyensúlyozási és testhajlékonysági gyakorlatokat mutat be... Harmadik műsorszámként szerepelnek az ún. gólyatáncok... A műsor fénypontját a fantasztikus »Levegokepek« (Luftbilder) és különböző optikai szemfényvesztések alkotják. Ezekben egykor élt és »ma« élő híres emío. A mai Tanács körút—Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál. 11. Zoltán József: A barokk Pest-Buda élete. Ünnepségek, szórakozások, szokások. Bp., 1963.162-163. old. 12. David Robinson: The Lantern Image. Iconography of the Magic Lantern, 1420-1880. London, 1993. 6-11. old. A sárospataki berek jelennek meg a levegőben, a megszólalásig híven, a nézőkhöz közelednek, azután ismét eltűnnek a semmiben. Hogy ezek az optikai »varazslatok« még meglepőbben hassanak a nézőközönségre, a mutatványokat mesterséges mennydörgés és villámlás kíséri.... Étvágygerjesztőül a műsor rajzai között ott látható a varázsló maga, három csontváz, halomba rakott emberi koponyák, levegőben lebegő, nyilván híres emberek, a háttérben pedig a bagoly és a sötétségen átcikázó villámok. A jegyért pedig 30 illetve 15 krajcárt kell mindössze fi,. • »11 zctni. „Levegőképek" 1815-ben. Nem mást élvezhetett e címen a pest-budai nagyérdemű, mint a szép karriert befutott „phantasmagoriák"-at. Meglepően gyorsan jutott el Magyarországra ez a bonyodalmas mutatvány, hiszen az első vérfagyasztó fantazmagóriát 1797-ben láthatta a párizsi kapucinus kápolnában összegyűlt közönség. Alapeszköze a laterna magica, amellyel üveglapokra festett képeket lehetett egy gyertya, majd később olajmécses segítségével a falra vagy vászonra vetíteni. A boszorkány-mécsesnek is nevezett vetítő szerkezet viszonylag gyorsan átkerült a tudósok laboratóriumaiból a vándorló lanternisták világába, akik udvarházakban, pajtákban, kocsmákban, vásárokon vetítettek. A vásárokon vadállatokat, távoli kontinenseket, különleges eseményeket, viszonylag friss híreket, ismeretlen népeket kollégium 1709-ben Leydenben beszerzett laterna magicájának például — melyet Rákóczi Ferenc is látott — a világ hét csodáját ábrázoló képsorozata maradt fenn. Bojár Iván: Á fejedelem ősmozija. Magyarország, 1979. 34. sz.