Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - NAGY BEÁTA Nők a kávésok és a kávéházi alkalmazottak között

juttatták őket, amely a hatalom gyakorlásához szükséges volt.

6 Az 1915-ös vallás- és közoktatásügyi miniszteri leirat nyomán a budapesti és a kolozsvári egyetemek bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti karaira juthattak be a nők.

7 Hosszú küzdelem vezetett a választójog megszerzéséhez. Hiába születtek javaslatok a női választójog törvénybe iktatására, ez csak az első világháború után, 1918-ban valósult meg. A nők számára a férfiakénál lényegesen szigorúbb kritériumokat állítottak fel, így be kellett tölteniük a 24. életévet, és írástudónak kellett lenniük. A proletárdiktatúra azonban figyelmen kívül hagyta a fenti törvényt. Az első lehetőség a választójog bevezetésére így 1919 novemberében valósult meg, amelynek nyomán 1920-ban tartottak választásokat. Az 1922es választójogi törvénytervezet, majd rendelet további szigorításokat hozott a nők számára, felemelte a korhatárt 30 évre. Ezt a helyzetet „szentesítette" az 1925. évi törvény, majd szigorította az 1938. évi törvény. A választójog feltétele lett a 4 osztály elvégzése, az említett életkor és a hat évi egy helyben lakás. Az Országos Kaszinó 1900 és 1908 között a nőket is beengedte falai közé - persze a férfiaktól kellőképpen elkülönítve őket. Ezzel szemben a korszak többi jelentős kaszinójának és a mértékadó szabadkőműves mozgalomnak nem voltak női tagjai. Ha voltak néha jogok és lehetőségek a nők 6. Karády Viktor: A társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon a nők felsőbb iskoláztatásának korai fázisában. In: Férfiurolom. húsok nőkről, férfiakról, feminizmusról. (Szerk.: Hadas Miklós) Budapest, 1994.176-195. p. Kovács M. Mária: A magyar feminizmus korszakfordulója. Café Bábel 1994/1-2. 179-183. p. számára is, azok vitathatatlanul csak a felsőbb társadalmi osztályok tagjait érintették. Nem volt lelkes a közvélemény attól, hogy új utakat igyekeznek járni a felsőközéposztályba tartozó lányok, bár tudjuk, hogy ez a szokatlan életpálya többnyire mindössze a házasságkötésig tartott. „... sok becsületes életpályától máig is húzódnak a leányok, hanem tehetség nélkül is inkább diplomás pályára térnek, a saját vesztükre... Az effajta »felsobb lányokból«, akik fizikai vagy szellemi erő nélkül, csak beteges ambícióból vágnak neki az új pályának, önmagukkal meghasonlott, hasznavehetetlen nők fejlődnek, szerencsétlen hajótöröttjei az életnek."

9 A befogadó közeg nem volt barátságos az „emancipálódó" nőkkel szemben. Nem ismerte el őket egyenrangú, csak alárendelt partnernek. 3. A női munka A nők foglalkoztatásának kibővülése nemcsak az első világháború következménye volt; már a századfordulótól kezdve folyamatosan gyarapodott a női munkaerő száma.

10 A férfi munkaerő pótlása és a családi jövedelem biztosítása céljából sok nő állt munkába, és ha az anyagi szükségletek és a lehetőségek úgy hozták, akkor igyekeztek megtartani állásukat. Emellett a korábbi területének alig harmadára apasztott, modernizálódó városainak jó részétől meg7. Simándi Irén: A nők választójogi kérdései Magyarországon 1900-1938. Szakdolgozat, 1995. 6. p. e Simándi Irén: /. m. 56-58. p. 9. A felsőbb leány problémája. Új Idők, 1916. II. 467. p. lo Bp. Szfőv. Slot. Ék. 1928.63. p.; 1944-1946.15. p.