Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
NŐK A KÁVÉHÁZBAN - VARGA ÉVA Hölgyközönség a pesti kávéházakban
-PE STI VIGA DÓ: KIOSZK ÊS KÁVÉHÁZ a leglátogatottabb és legelőkelőbb női kávéházah Az ítéletet megfogalmazó Nelli a következő heti testvéri összejövetelen már egészen más álláspontot képvisel. Azt javasolja elvált és feltehetőleg több férfi által kitartott testvérének, hogy menjen állásba, ha boldogulni akar. Mellesleg Nelli és testvérei rendszeres kávéházi találkozásai a jellegzetes női kávéházhasználati szokások közé tartoznak. A színhely esetükben a társadalmi és anyagi különbségek áthidalását is szolgálja, bár kissé ellentmondásos módon. Nem mulasztja el ugyanis a két jobbmódú testvér érztetni a harmadikkal alsóbbrendű helyzetét. Amikor azonban fordul a kocka, az egykori szegény testvér életében beállt szerencsés fordulatot önmagában véve is felháborító pimaszságnak tartják. Nagy Lajos írásában még több jellegzetes kávéházi nőfigurával találkozhatunk. Mancikával, aki a maga szőkeségével és húszéves, feszes idomaival egy idős és nem éppen előnyös külsejű úr társaságában fejti a keresztrejtvényt; Székely Karolával, aki naivan előfizet a kávéház ifjú zsenijei által tervezett és soha el nem készülő lapra, vagy az öregasszonnyal, aki asszonylányával és-vejével jelenik meg, s attól fél, hogy a fiatalok jelenlegi rossz helyzetükben már nem fogják tovább tartani, s nyomorogni lesz kénytelen. Az írás a harmincas évek kisegzisztenciáinak széles skáláját vonultatja fel. A nők kávéházi megjelenése szempontjából megállapíthatjuk, hogy ekkorra már gyakorlatilag teljesen szabad mozgásra van lehetőség, bár az írónő Puella Classica fellépése óta csak annyival részesül jobb elbánásban, hogy nem dobják ki tettlegesen, és a sikeres író beszédbe elegyedik vele, hogy bevezesse a siker titkaiba. A legnegatívabb társadalmi ítéletben továbbra is a kávéházi térben egyedül megjelenő nő, s ezen belül a dolgozó, illetve értelmiségi nő részesül. Ezzel a véleménnyel azonban az író nem azonosul, sőt, a vélemények bemutatásával éppen a pesti társadalom visszásságait, kórosnak ítélt jelenségeit tárja elénk. Noha a nők mozgásszabadsága megnőtt, ami a kávéházi terekben, társas viselkedési formákban is újabb szokásokat eredményezett, továbbra is masszívan tartotta magát a nő feleségi és anyai szerepeinek egyedül üdvözítő, eltartott voltának természetességéről szóló nézet. A felfogás kizárólagossága azonban a két háború közt már megszűnőfélben volt. A nők társadalmi szerepével kapcsolatos viták a vélemények polarizálódásához, s ugyanakkor az erre vonatkozó értékek és eszmék elbizonytalanodásához vezettek. A szigorú tradíciók felszámolódása, valamint a modernizáció materiális és kulturális hozadékaképpen a nők az élet legtöbb területén, így kávéházi szokásaik tekintetében is az individuum szintjén képviselték a saját függetlenségükre és szabadságukra vonatkozó nézeteiket.
