Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - NAGY BEÁTA Nők a kávésok és a kávéházi alkalmazottak között

„Nincs meg az az ügyessége, az a fürgesége, az a gyorsasága, a kitartása, mely általában a férfipincért jellemzi. Lehet, hogy ez csak annyit jelent, hogy még nem volt meg az alkalom, mesterségébe begyakorolni magát. Jóakarata azonban megvan, és ami a fő, az életmódja racionális. A munka után pihenni tér, nem éjszakázik, nem kártyázik, nem tivornyázik, nem jár lóversenyre. Es ez nagy előny némely férfipincérrel szemben. " Annak a ténynek a figyelembe vétele, hogy az elmúlt évszázadokban nemcsak a férfiak, hanem a nők is szerepet játszottak a történelemben, már legfeljebb csak Európa keleti régiójában merül feledésbe. A társadalomkutatók egyre ritkábban mellőzhetik a nőket az igényes elemzésekből. Ennek ellenére különösen keveset tudunk Magyarországon a nemek szerinti munkamegosztás történeti formáiról. Itt vannak például a kávéházak! Nők a kávéházakban? Milyen társadalmi státuszú nők és milyen motivációktól vezetve jelenhettek meg ezeken a helyeken? A társadalmi térnek mely részeire léphettek be a férfiak és melyekre a nők? Volt-e átjárási lehetőség a szférák között? Van-e átfogó képünk a nők társadalomban játszott szerepeiről? Mindezekre a kérdésekre vajmi kevéssé tudunk válaszolni. Ezen írás célja az, hogy rávilágítson a nők által betölthető egyes társadalmi és gazdasági szerepekre, vizsgálja azok kiterjedtségét a változó jogI. Harsányi Adolf: Nők a vendéglős- és kávésiparban. In: Az 1916. június havában betiltott Feminista Kongresszuson el nem mondott beszédek. Budapest, 1916.57-65. p. (Köszönettel tartozom Acsády Juditnak, aki felhívta a figyelmemet erre a fontos fonásra.) Nők a kávésok és a kávéházi alkalmazottak között NAGY BEÁTA