Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - VARGA ÉVA Hölgyközönség a pesti kávéházakban

esetre ezek a kávéházi hölgyek a húszas évekig viszonylag magas presztízzsel bír­nak a pesti éjszakában. Tipikus figurája a kávéházi világnak-és nem csak annak - a kitartott nő. Ez a típus Kóbor Budapestjében és A tisztesség nevében című regényében éppúgy főszerephez jut, mint Heltainál 44 , Molnár Ferencnél 47 és még sokaknál. A hirdetést böngésző ifjú nő, aki egzisz­tenciáját valamely jobb módú úr hathatós segítségével kívánja megalapozni, már Kozma Andor rapszódiaköltészetében is felbukkan, Tábori Kornél és Székely Vla­dimir pedig az ilyen hirdetések századeleji változatából is ízelítőt nyújt. íme egy női hirdetés: „Intelligens úrileány föltétlen magas rangú úriember ismeretségét keresi, aki rendkívüli kiadásaihoz nagyobb össze­gekkel azonnal kisegítené s ezért hú barát­nője tudna lenni. Lakáscímmel ellátott le­veleket kérek » Föltétlen diszkréció 500« jeligére, minthogy az utcai találkozástól tartózkodom." S egy férfi által feladott hir­detés: „Teljesen független, lakással ren­delkező, csakis nagyon szép fiatal leánykát vagy asszonykát bőkezűen pártfogolnék s jövőjét biztosítanám. Teljes című levele­ket »Egyedülallo 30« jeligére." 48 A hirdetéseket böngésző hölgyeknek és uraknak néhány kávéház ideális terepet nyújtott, minthogy itt a hirdetésekkel tele­zsúfolt napilapok egész arzenálja fellelhe­tő volt. Külön hely illeti meg a színésznőket, akiknek csoportján belül igen erős hierar­chikus rend uralkodik. Ez kávéházi meg­jelenésüket is meghatározza. Az alacsony gázsik, rossz megélhetési viszonyok miatt gyakran előfordul a pályán a karrier helyett valamilyen formában prostituálódó vagy kitartotta váló színésznő, s az orfeumok je­lesebb színpadi csillagai is színésznőként mutatják magukat. A köztudatban majd­nem azonos értelmű a két fogalom: a meg­vásárolható, de nem olcsó nő egyenlő a szí­nésznővel. Ez a felfogás sok esetben meg­felel a valóságnak, ami cseppet sem tesz jót a tényleges művészi értéket létrehozó színpadi tehetségek hírnevének. A valódi színésznők a civil életben többnyire a pol­gárnőkhöz hasonló életet éltek. Néhányan közülük a kávéházi bohém világ résztvevői is voltak, s szinte élcsapatát képezték azok­nak a lányoknak-asszonyoknak, akik a pol­gári kávéházakban a férfiakkal egy asztal­nál elhelyezkedve, velük közös társaságot képeztek. Korábbi emlékeket idéz Ballá Vilmos: „A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben a Rákóczi úti Pannónia szálló kávéháza volt a színészek és színésznők gyülekezőhelye. A társasági életben a bon vivant-tól a hato­dik apródig, primadonnától a segédszí­nésznőig mindenki jelen volt. Egyedül a Nemzeti művésznőit nem lehetett itt soha látni, igaz, ők egyáltalán nem jártak kávé­házba. A Pannóniának még egy fontos 45. Kóbor Tamás: A tisztesség nevében. Bp., é.n. (1907 v. 1908) 46. Heltai Jenő: /. m. 47. Molnár Ferenc: Az éhes város. Bp., 1993. (Első megjelenés: 1901) 48. Tábori Kornél-Székely Vladimir: Az erkölcstelen Budapest. Bp., 1908. E hirdetések modernizált változataival találkozhatunk Nagy Lajos Budapest nagykávéház c. művében. Bp., 1981. 123-124. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom