Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

A KÁVÉHÁZ MINT „AKARAT ÉS KÉPZET" - SÁNTA GÁBOR „Vigasztal, ápol és eltakar"

„Vigasztal, apo és eltakar'' A budapesti kávéházak szociológiai és pszichológiai természetrajza a századfordulón SÁNTA GÁBOR „Kávéházi sarok-asztal, Körülüljük szépen, így szoktuk azt minden este, így szoktuk azt negyén. Diskurálunk, elpletykázunk Egyről-másról; sorba, ­Másképen a téli este Rém unalmas volna. " Ady Endre: Kávéházban Ady Endre, aki igazi otthont huzamo­sabb ideig talán sohasem mondhatott ma­gáénak, érzékletesen tapint rá 1898-ban írt költeményének első versszakában a kávé­házba járás lényegére. De mi is ez a lényeg? Miért válhatott a kávéház a közélet legfontosabb színterévé a századforduló magyar városainak társa­dalmában? És főként: mit jelentett akko­riban a kávéház Budapest, az ország egyet­len igazi nagyvárosa életében? Gerő Ödön, a főváros egyik első szo­ciográfusa 1891-ben arra hívja fel a figyel­met, hogy „Budapest a kávéházak városa; aki a főváros képétfesteni akarja, fesse le a ká­véházait" (Kiemelés tőlem - S.G.) Molnár Ferenc pedig századunk elején arról ír, hogy hallomása szerint New Yorkban csu­pán egyetlen itthoni értelemben vett ká­véház van - a magyar kávéház, magyar ven­dégeket kiszolgáló magyar pincérekkel. „A többi emberek New Yorkban egymás lakására mennek, ha látni akarják egymást, vagy ha eszmét akarnak cserélni. És ez az adat megmagyarázza az egész úgynevezett budapesti kávéházi életet." Vagyis a ká­véház nálunk, Budapesten nem csupán az, aminek látszik. Több annál. „Aki a kávé­házat ma úgy akarná definiálni, hogy olyan hely, ahol kávét főznek és szolgálnak fel ­állapította meg szellemesen Szini Gyula -, nemcsak a fejét, magát a szöget sem találná el. Városok szerint más és más a kávéház fogalma, és ezek közül nyilván a budapesti érdekel bennünket a leginkább." 4 1. Ady Endre: Kávéházban. Szilágy, 1898. december 18. In: AEÖV. I. Bp., 1969.63-64. p. (S.a.r.: Koczkás Sándor.) 2 Viharos [Gero Ödön] : Az én fővárosom. Bp., 1891.81. p. 3 Molnár Ferenc: A pesti társaság. Pesti Napló, 1908. novemberi. 1-3. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom