Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

bérében arról tudósít, hogy a fővárossal torzsalkodik: az üzlete előtt lévő bérkocsiállomás áthelyezését kéri ismételten, mert „vendégei a bérkocsi állomáson kifejlődő köztisztasági állapotok és a bérkocsis legények magaviselete miatt üzletéből visszamaradnak"; a fellebbezésben már nem is az egész Alagút utcai állomás áthelyezését kéri, csak „az Attila-utcza felé eső részen állomásozó bérkocsikét, melyek az úgynevezett »platzon« nem állhatnak ki, s csak az Attila utczában várakoznak és sütkéreznek." Elutasítják, jóllehet a kérést két tanácstag is támogatja, egyikük látható helyismerettel arra hivatkozva, hogy „a kávéház közönségét a kocsisok durva beszélgetése igen kellemetlenül érinti." Fuith 1906. október 15-tel üzletét megszüntette, és kilépett az ipartestületből; ugyanekkor lépett viszont be Veres Kálmán, aki a kávéházat szeptemberben átvette tőle, és fél éven belül teljesen átalakította, de megtartotta a nevét, s az kb. 1946-ig nem is változott. Veres korábbi működéséről nincs adatunk, de nem lehetett kezdő a szakmában, mert 1908-ban már a budapesti ipartestület választmányi tagjai között találjuk. 1908. december l-jével a kávéházat eladja Szívós Zsigmondnak, és kilép az ipartestületből, helyére a választmányban is Szívós kerül. Fél év múlva azonban új üzletet nyit (sajnos, nem tudni, hol), és még három évig tevékenykedik a testületben, mígnem betegség miatt tagságáról átmenetileg lemond. (1922-ben a cím- és lakjegy20. Az üzleti adatok változásait a Kóvésipar Szakközlönye, a Magyar Vendéglős- és Kávésipar, a Magyar Kávésipar, a Kávésa Lapja, a Vendéglátóipari Szemle, a Buda és Vidéke, zékben még szerepel mint kávés, az Üllői út 30-ban lakik, 1928-ban már nem találjuk, lehet, hogy már nem élt.) Veres a megnyitást hírül adó közleményben így kéri a „nagyérdemű közönséget és becses jóakaróit": „... elődöm iránt tanúsított jóindulatát reám is átruházni kegyeskedjék". A Fila az ő keze alatt is elég jól mehetett, mert a Budát Hírlap 1906-1908 közti számaiban a kávéháznak mindössze négy hirdetése jelenik meg, miközben több más kávés rendszeresen csalogatja a vendégeket cigány- vagy katonazenével, tamburazenekarral, „kitűnő kávéházi ételek- és italokkal". Szívós Zsigmond Budapest-szerte népszerű vendéglős volt. 1900-ban vette meg a Zöldfát, amit nyolc évig vezetett; ekkor veszi át a Philadelphiát, de egy év múlva tovább is adja Szabó Samunak. Továbbra is elismert kávés maradt, mert 1909 januárjában az ipartestület választmányi tagjai közt találkozunk a nevével, 1918 májusában pedig ő veszi meg Somló Vilmostól a Fehérvári úti Hadikot, Karinthy későbbi törzskávéházát. „Egy ember jön feléd, bemutatkozik" Főhősünk, Szabó Sámuel 1909-ben lett tehát a gazda, s az államosítás miatt nem érte meg negyvenéves tulajdonosi jubileumát. Az 1870-es években született Karakószörcsökön, szakképzett vendéglős lett, s alighanem öccse, Imre nyomában a Budai Hírlap, a Budai Napló, a Budai Újság és a Budavára közleményei és hirdetései alapjón követtük nyomon.