Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

bérében arról tudósít, hogy a fővárossal tor­zsalkodik: az üzlete előtt lévő bérkocsiál­lomás áthelyezését kéri ismételten, mert „vendégei a bérkocsi állomáson kifejlődő köztisztasági állapotok és a bérkocsis legé­nyek magaviselete miatt üzletéből vissza­maradnak"; a fellebbezésben már nem is az egész Alagút utcai állomás áthelyezését kéri, csak „az Attila-utcza felé eső részen állomásozó bérkocsikét, melyek az úgyne­vezett »platzon« nem állhatnak ki, s csak az Attila utczában várakoznak és sütkérez­nek." Elutasítják, jóllehet a kérést két ta­nácstag is támogatja, egyikük látható hely­ismerettel arra hivatkozva, hogy „a kávé­ház közönségét a kocsisok durva beszél­getése igen kellemetlenül érinti." Fuith 1906. október 15-tel üzletét meg­szüntette, és kilépett az ipartestületből; ugyanekkor lépett viszont be Veres Kál­mán, aki a kávéházat szeptemberben át­vette tőle, és fél éven belül teljesen átala­kította, de megtartotta a nevét, s az kb. 1946-ig nem is változott. Veres korábbi működéséről nincs ada­tunk, de nem lehetett kezdő a szakmában, mert 1908-ban már a budapesti ipartestület választmányi tagjai között találjuk. 1908. december l-jével a kávéházat eladja Szí­vós Zsigmondnak, és kilép az ipartestület­ből, helyére a választmányban is Szívós ke­rül. Fél év múlva azonban új üzletet nyit (sajnos, nem tudni, hol), és még három évig tevékenykedik a testületben, míg­nem betegség miatt tagságáról átmeneti­leg lemond. (1922-ben a cím- és lakjegy­20. Az üzleti adatok változásait a Kóvésipar Szakközlönye, a Magyar Vendéglős- és Kávésipar, a Magyar Kávésipar, a Kávésa Lapja, a Vendéglátóipari Szemle, a Buda és Vidéke, zékben még szerepel mint kávés, az Üllői út 30-ban lakik, 1928-ban már nem talál­juk, lehet, hogy már nem élt.) Veres a meg­nyitást hírül adó közleményben így kéri a „nagyérdemű közönséget és becses jóaka­róit": „... elődöm iránt tanúsított jóindula­tát reám is átruházni kegyeskedjék". A Fila az ő keze alatt is elég jól mehetett, mert a Budát Hírlap 1906-1908 közti szá­maiban a kávéháznak mindössze négy hir­detése jelenik meg, miközben több más kávés rendszeresen csalogatja a vendége­ket cigány- vagy katonazenével, tambura­zenekarral, „kitűnő kávéházi ételek- és ita­lokkal". Szívós Zsigmond Budapest-szerte nép­szerű vendéglős volt. 1900-ban vette meg a Zöldfát, amit nyolc évig vezetett; ekkor veszi át a Philadelphiát, de egy év múlva tovább is adja Szabó Samunak. Továbbra is elismert kávés maradt, mert 1909 január­jában az ipartestület választmányi tagjai közt találkozunk a nevével, 1918 májusá­ban pedig ő veszi meg Somló Vilmostól a Fehérvári úti Hadikot, Karinthy későbbi törzskávéházát. „Egy ember jön feléd, bemutatkozik" Főhősünk, Szabó Sámuel 1909-ben lett tehát a gazda, s az államosítás miatt nem érte meg negyvenéves tulajdonosi jubi­leumát. Az 1870-es években született Ka­rakószörcsökön, szakképzett vendéglős lett, s alighanem öccse, Imre nyomában a Budai Hírlap, a Budai Napló, a Budai Újság és a Budavára közleményei és hirdetései alapjón követtük nyomon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom