Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - VADAS FERENC Belsőépítészet és térhasználat a New-Yorkban
ben biliárdtermet rendeztek be. Az egész kávéházi részt a leggazdagabb barokk stílusban alkották meg, nemes anyagokkal díszítették. Anyaghasználatának jellemzője, hogy a márvány és a stukkó mellett nagy szerepet kapott a bronz. Az egyes térszakaszok mennyezetét nagyméretű pannók borítják, Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc művei. Kötetlen kompozíciók, melyek a helyhez illő témákra (játék, szerelem, művészetek) asszociálnak, könynyed, néhol frivol feldolgozásban. 5 A hangsúlyos pontokat (a sarokbejáratot, a körúti szárny végét és a mélyvíz lejáratát) csavart oszlopos hármas kapuzatok tették ünnepélyessé. A körúti szárny utolsó szakaszát (a mai ruhatárat) elkülönítették, és eltérő - empire - stílusban képezték ki: zöld, illetve fehér selyemmel burkolták, szalonszerűen rendezték be. 6 Ez volt a hölgyterem, egyes beszámolók szerint a nemdohányzók terme. Aligha véletlen, hogy a kártyaszobákat ettől a lehető legmesszebb, a kávéház átellenes végén helyezték el, a Miksa utcai szárnyban, a karzaton. Az itteni két ún. játékszobát szeparálták a kávéházi tértől, eltérő stílusuk is elkülönítette őket. A nagyobbik XV. Lajos (rokokó), a kisebbik re5. Korabeli leírásuk: A New-York-palota és kávéháza. Vasárnapi Újság, 1894. november 18.764. p. 6. A „New-York" kávéház. Építő Ipar, 1894. október 31.519. p. 7. A főváros legújabb látványossága. Magyar Állam, 1894. október 26. (dmlap) és Wagner József: NewYork kávéház. Budapest legjelentékenyebb látványossága. Kávésipar Szakközlöny, 1894. október 15. dmlap. 8. Csak a kávéház publikált metszetrajzáról tudható, hogy falait aránylag egyszerű faburkolat bontotta. A 6. jegyzetben hivatkozott cikk említi, hogy egyszerű, de ízléses kiképzése volt. neszánsz modorú. Az egyiket a fehér szín, a másikat a vöröses faburkolat dominálta. (Ez utóbbi a mai Lotz-terem.) Az alagsor eredeti helyiségeiről sokkal kevesebbet lehet tudni, mint a sokáig fennálló (jórészt ma is meglévő) fentiekről. A Dohány utcai szárny alsó szintjén az átadás idején étterem volt (ott, ahol ma az éjszakai bár működik). Részletes leírás vagy fénykép nem maradt fenn róla. 8 A játéktermek alatt (a mai márványterem helyén) lehettek a különtermek. A négy chambre séparée mindegyikét más-más stílusban rendezték be, de a források ellentmondóak abban, hogy melyekben. A kortársaktól a legtöbb dicséretet a berendezés, a dekoráció és a műszaki megoldások kapták. A márvány és bronz kombinációját kivétel nélkül minden méltatás kiemelte, egyaránt dicsérve Szabó Antalt és a kivitelező Beschorner-céget. A Forgó és Társa cég által szállított tükörablakoknak méretüknél fogva (20 négyzetméter) sem volt addig párja Budapesten. A festett üvegablakokat „melyek változatosan a renaissance, barokk, japán, török, pompeji stylre emlékeztetnek..." ugyané cég főnöke, Walther Gedeon készítette." Újdonságotjelentettek a Buchwald-cég által szállí9. Az egyik kortárs szerint a karzattól lefelé haladva, de még az étterem előtt lehetett ide jutni. Mercur: A New-York-palota. Egyetértés, 1894. augusztus 5.9. p. Ezt támasztja alá, hogy az engedélyezési tervsorozat megfelelő lapján (Fővárosi Tervtár) négy kisebb helyiséget mutat itt egy utólagos berajzolás. ío. Japán, barokk, spanyol, kínai, török és reneszánsz modorú helyiségekről történt említés Mercur, illetve Wagner idézett cikkében. H. A Newyork-kávéház megnyitása. BudapestiHídap, 1894. október 25.9. p. és ugyanezen a címen Kávésipar Szakközlöny, 1894 november 1. (dmlap)
