Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - CSAPÓ KATALIN A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork"
findzsa feketekávéba, amit megivott, mialatt megírja az életről, hogy csak komédia. Karinthy Frigyes Budapesti emléke. 1913as első kiadásának címlapján a költő kávéházi asztalánál dolgozik. Tollát, mint valami nyitott tintatartóba, önnön fejébe mártja. Kígyózó kézirattekercsét szerkesztőségi alkalmazottak hada szállítja el asztaláról, az egyikük pedig kávéra, szivarra való aprópénzt potyogtat a zsebébe. 2 Krúdy Gyula úgy látta, hogy „a legtöbb pesti kávéháznak megvolt a maga írója, aki éjfélkor a kapuciner mellé tintát és tollat rendelt és hajnalig gyilkos szemmel nézegette azokat is, akik a szomszédos asztal mellé merészel22 tek letelepedni." Heltai Jenő meg egyenesen a kávéház „tanítványának" vallotta magát: „Rettenetesen sokat tanultam a kávéháztól, amíg ültem, nézelődtem és hallgattam benne, régi jó barátokkal vagy új ellenségekkel találkoztam, beszélgettem vagy sakkoztam, kártyáztam, vártam, hogy az eső elálljon, a vonat induljon vagy érkezzen. Vártam a dicsőséget, a pénzt, a nőt, a jószerencsét, a boldogító sorsfordulást, nem egyszer a halált is. És mindenekelőtt az ihletet, a késlekedő Múzsa csókját, azt leginkább..." 23 Mint ismeretes, 1908-ban jelent meg az elkövetkező évtizedek legfontosabb irodalmi orgánuma, a legendás Nyugat, amely már nevével is az Európa felé fordulást hirdette. A szellemi modernizmus művészi 20. Ruffy Péter: A pesti kávéház alkonya. Politika, 1947. augusztus 2.p. 2i BBB, 850. p. 22. Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái. In: Irodalmi kalendáriom. Bp., 1989.537. p. 23. Heltai Jenő: A kávéház tündöklése és alkonya. Magyar Nap, gárdájának vezéralakja, összetartó egyénisége Ady Endre volt. 24 Az Ignotus és Osvát Ernő irányításával induló folyóirat vált a századforduló nagy nemzedékének szellemi otthonává, a „valóságos" helyszín pedig hamarosan a Newyork kávéház lett. Itt, a karzaton szerkesztette a folyóiratot Osvát, ahol emléktáblája ma is látható. Biztos érzékkel választotta ki a tehetségeket a tengernyi „írósüvölvény" közül. Márványasztalára tették le - félénken vagy bizakodva -első írásaikat még ők is: Móricz a Hét krajcárt, Kosztolányi A szegény kisgyermekpana• 25 szatt. Lestyán Sándort édesapja csak azért vitte el már gyerekkorában a Newyorkba, hogy a kávéház sárga szalonjában megmutathassa neki mindazokat, akiknek könyve 26 ' ott sorakozott a kisfiú könyvespolcán. Es valóban, alig volt a napnak olyan időszaka, amikor ne lehetett volna ott találni a híres írókat és látni, mondjuk, a fiatal Krúdy impozánsan férfias alakját a hű cimborával, az újságírás „tiszteletbeli lovagjá"-vá avatott Báttaszéky Lajossal együtt. A Newyork leggyakoribb íróvendége azonban a lányos arcú, elegáns, harsány vidámságú férfi, az ifjú Molnár Ferenc volt, elmaradhatatlan monoklijával. A doktor úr és a Józsi feltűnő sikerei után ott, a kávéházban készült az 27 Ördög és a Liliom jó része is. Esti Kornél így látja a korabeli Newyork színes és érdekes világát: „A kávéház zúgott, a zaj a karzaton egyre erősbödött. Eb1949. május 8.4—5. p. 24. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Bp., 1959. 473. p. 25. Kosztolányi Dezső: Szellemidézés a Newyork kávéházban. In: Konródyné, 48-49. p. és BBB, 927-928. p. 26 Lestyán Sándor: Pesti kóvéhóz. Bp., 1946.10-11. p. 27. Konródyné, 42. p.
