Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SCHWEITZER GÁBOR Lapok az Abbázia kávéház történetéhez

HELYEK ÉS TÖRTÉNET Lapok az Abbázia kávéház történetéhez (az 1888-as alapítástól az 1944-es ideiglenes bezárásig)

1 SCHWEITZER GÁBOR „Sehol a világon annyira nem őrzik a kávéháznak kultusát, mint Budapesten - írja Gerő Ödön, alias Viharos 1891-ben -, Budapesten sehol úgy, mint a Terézvárosban. A Lipótvárosban sok a klub, a Belvárosban a templom, az Erzsébetvárosban a kifőző, a Ferenczvárosban a korcsma, a Terézvárosban a kávéház. A kávéháznak ha ezer is a hibája, a temérdek hibát jóvá teszi az az egy érdeme, hogy a demokrácziát terjeszti. A márványasztal körül czifra ruha mellett a kopottas is megfér, pecsenyelakott ember szomszédjában bátran koroghat napidíjjal hizlalt gyomor. Ha létezett a Terézvárosban ténylegesen is demokratikus értékeket hordozó kávéház, úgy az Oktogon és a Nagykörút által határolt, az Andrássy út 49. sz. alatti háztömbben hat évtizeden át, az államosításig funkcionáló Abbázia kávéház, Eötvös Károly, majd Vázsonyi Vilmos törzshelye feltétlenül annak számított. Az 1888-ban alapított s 1949-ben államosításra, illetve profilváltásra ítélt kávéház - a második világháborús kényszerszünettől eltekintve elválaszthatatlanul összeforrott egyúttal az egyik legismertebb fővárosi kávés-dinasztia, a Steuer-család történetével is. A kávéház helyén ma a Kereskedelmi Bank Rt. üzemel, a legendás régi idők emlékét pedig 1993 óta rideg márványtábla hirdeti. I. Ezúton is köszönöm a Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Könyvtára munkatársainak szíves segítségét. Külön köszönettel tartozom Steuer Juditnak (Tel Aviv), Vázsonyi Vilmosnak (Párizs) és Vince Mátyásnak 2 Viharos (Gerő Ödön): Az én fővámsom. Bp., 1891. 41-42. p.