Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - MIHANCSIK ZSÓFIA INTERJÚI Három építészek

a végeredmény, de azután - főleg ilyen nagy beruházásoknál - borzasztóan kemény gazdasági, műszaki, esztétikai, vizuális, városképi, kivitelezési optimalizáció következik. A sok vektorból össze kell hozni egy eredőt. Bizony sok esetben szürkébb és megalkuvóbb lesz, mint az első képlet volt. Az építész harcedzettségén, rátermettségén, rábeszélő képességén, makacsságán múlik, hogy az eredeti képlet mennyire menthető át a végeredménybe. Radikálisan kellett már változtatnia a megrendelő igényei miatt? Igen, de akkorát még nem, hogy az alapelgondolás nagy mértékben torzuljon. A Kempinsky-épületen is voltak kemény küzdelmeink, keserűségeink építés közben, például mikor egy amerikai belsőépítésszel terveztették meg újra az épület jelentős részét, teljesen másként, mint ahogy mi elgondoltuk. Végül itt is kialakult egy középút, mert hál' Istennek az amerikai túl drágára tervezte a belsőket, és a megrendelő sok helyen visszatért a mi elgondolásunkhoz. Szóval még ezekkel a belső torzulatokkal is lehet vállalni a házat. Az állami megrendelői hogyan viselkedtek ilyen szempontból? Felkérték, és...? Az állami megrendelők is mindig személyesedtek. Voltak nagyon kellemes tervezéseink is: mikor a Fórum szállót terveztük, már a tervezési megbízás mellé kinevezték a Fórum igazgatóját, Niklai Ákost, aki most Ausztráliában van. O kitűnő szállodás: meggyőzött egy sor szállodai technológiaifunkcionális igényről, és én meg tudtam győzni őt az építészeti szempontokról, úgyhogy végül mindketten jó érzéssel tudtuk vállalni a házat. Niklai minden porcikáját ismerte az épületnek, hiszen benne volt a tervezésben, azt hiszem, ezért is üzemeltette olyan mintaszerűen és vezette be kitűnően a Fórumot. De voltak sokkal több konfrontációt kívánó tervezéseink is: a Volga szállót tizenhárom hónap alatt kellett megterveznünk és kiviteleznünk, mert a vadászati világkiállításra készen kellett lennie. Házgyári nagy panelből kellett csinálom az épületet - ezt előírták, mert csak így lehetett gyorsan összeszerelni -, és volt egy olyan pillanata a tervezésnek, mikor megtagadtam a terv aláírását. Azt mondtam: én állami vállalatnál dolgozom, állami hivatalnok vagyok, természetesen tőlem telhetően jó tervet csinálok, de ezt a vacakot nem írom alá. Végül ebből a küzdelemből mégis az lett, hogy sikerült meggyőzni a kivitelezőket - ott ők próbálták a tervezést keményen terelgetni valami egyszerűbb megoldás felé - , mégis cizelláljuk kicsit a házat. Úgyhogy ma is vállalom a Volgát.