Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - HEISZLER VILMOS Birodalmi és nemzeti szimbólumok Bécsben és Budapesten (1867-1918)

A Budapesttel kapcsolatos szándékokat és elvárásokat plasztikusan foglalja össze a neves tudós-politikus, Pulszky Ferenc 1890-ből származó tanulmánya: „A főváros jelenleg átmeneti állapotban találja magát. Politikai körülményeknek köszönheti rohamos fejlődését és meglepő felvirágzását azóta, hogy a kiegyezés a nemzet és a korona között Budapestet tette az ország szívévé, melyben az egész nemzet vére lüktet, hová az állam értelmisége özönlik, hol mindenkinek látóköre kitágul, s a tudomány, az irodalom, a művészet, szóval a nemzeti kultúra gócpontját találja. Budapestnek az a rendeltetése, hogy azzá váljék, mivé Paris vált Franciaországra néz>»i ve. Budapest, szemben Béccsel, hangsúlyozottan magyar nemzeti főváros, a soknemzetiségű, soknyelvű, de politikailag egységes magyar nemzetállam fővárosa akart A Hofburg új szárnya a Michaeler Platzon 1900 körül Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára „... megőrizte kizárólagos szerepét az összmonarchiareprezentációban... "