Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - KOZÁRI MONIKA Budapest a békeidőkben

HELYZETEK Budapest a békeidőkben Fővárosi ügyek az 1880-as évek második felében KOZÁRI MONIKA „Fővárosi ügyek" - hirdette a Pesti Hírlap című napilag egyik rovata. A rovat címe is jelezte, hogy nem pusztán a város épüléséről, házakról és utakról volt benne szó, hanem a mindennapi életről, társadalmi kérdésekről is. Fél év egy város fejlődésében nem tűnik hosszú időnek, az 1870-es 80-as évek Budapestjén azonban, amikor a frissen egyesült város fővárossá építése folyt tudatosan és tervszerűen, fél évbe nagyon sok esemény fért. A sajtó pedig zavarbaejtő menynyiségű adatot őrzött meg. Segítségével nem csak állóképeket rajzolhatunk, hanem egy-egy téma végigkövetésével folyamatokat mutathatunk be. Például a város életét befolyásoló döntések létrejöttét, vagy tervek realizálását, egy társadalmi csoport sorsának alakulását. Célom éppen ennek a két szálnak a megragadása: a város épülése hogyan hatott a társadalom fejlődésére és viszont. Előbb pillantsunk be a város épülésébe, majd az itt lakók életébe. A város építésének megtervezése és szervezése két testület kezében volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1870. X. tckel jött létre, amelyet idősebb gróf Andrássy Gyula terjesztett be a parlamentben. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának volt a feladata az egész városra kiterjedő nagyobb szabályozási munkák előkészítése, közlekedési főútvonalak nyitása, az utcák és terek elnevezése, a házszámozás szabályozása, az egységes építési szabályok kidolgozása és a Fővárosi Pénzalap kezelése.